A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) egyik észlelőrendszerében, a CMS-ben végzett, mintegy 50 ezer proton-proton ütközéssel végzett kutatási eredményeket mutatták be az Európai Fizikai Társulat Nagyenergiás Fizikai Konferenciáján Bécsben. 

A kísérletekben az MTA kutatói is részt vesznek - írja a gépnarancs.

A Nagy Hadronütköztető 27 hónapnyi karbantartás és fejlesztés után a közelmúltban kezdett el ismét működni. A korszerűsített gyorsító alkalmassá vált rá, hogy 13 TeV rekordenergián nyerjen adatokat. Az LHC ad lehetőséget a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködésének, a CMS-kísérletnek a megvalósítására is. A munkában 37 ország több mint 3000 kutatója – köztük az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Atommagkutató Intézet, a Debreceni Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 30 munkatársa – fogott össze, hogy tisztázza a részecskefizika alapvető problémáit.

A CMS-ből származó adatok egy részének feldolgozását az MTA 2013-ban átadott Wigner Adatközpontjában végzik. Az LHC kísérletei közül az első, rekordenergián felvett adatokat elsősorban a protonok ütközésében keltett töltött részecskék szögeloszlásának mérésére használták fel. A protonok nem elemi részecskék, hanem kvarkokból és gluonokból épülnek fel. Amikor két proton összeütközik, ezek az összetevők kölcsönhatásba kerülnek egymással. Ebből a kölcsönhatásból töltött részecskék (hadronok: pionok, kaonok) keletkeznek, amelyek az ütközés után a tér minden irányában szétrepülnek. Számuk az ütközés energiájától függ: minél nagyobb az energia, annál magasabb a részecskék száma.

A CMS-kísérletben a töltött részecskék nyomait szilíciumalapú nyomkövető detektorokkal rögzítették, majd rekonstruálták. Az adatok kiértékelésben és publikálásában vezető szerepet játszottak az MTA Wigner FK és az MIT kutatói. A kutatók a mintegy 50 ezer proton-proton ütközés adatainak felhasználásával készült tanulmányukat a Physics Letters B folyóirat szerkesztőségének nyújtották be publikálásra. A fizikusok azt remélik, hogy a mérési eredmények új, még ismeretlen energiatartományok pontosabb megismeréséhez járulnak hozzá. A mostani első lépések után a következő feladat a mért eloszlásokat leíró modellek pontosítása lesz. (Forrás: CERN, mta.hu)

gepnarancs.hu