h i r d e t é s

Itt a friss létminimum-adat - katasztrofális a helyzet

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Itt a friss létminimum-adat - katasztrofális a helyzet

2019. június 20. - 08:03

 

Közzétette a létminimum 2018-as értékét a Policy Agenda. - írja a napi.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Mónus Márton

A civil szervezet - a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felkérésére, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával - 2015 óta számítja a minimális megélhetéshez szükséges összeget, azóta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezt már nem teszi meg.

Eszerint egy egyfős aktív korú háztartás léminimum-értéke 2018-ban nettó 94 820 forint lett, szemben a 2017-es 90 450 forinttal.

Két felnőtt és két gyerek esetében háztartásonként nettó 274 978 forint volt tavaly, 2017-ben a 262,3 ezer forint.

Egy nyugdíjas esetében 85 338 forint ezt az összeg, míg 2017-ben 81,4 ezer forint volt

-  jelentette be Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője a "Bérfelzárkózás Magyarországon - az elmúlt tíz év mérlege régiós összehasonlításban" című konferencián.

Az úgynevezett társadalmi minimum egy ember számára havonta 121,35 ezer forint, míg egy négytagú család esetében 351,9 ezer forint. Ez szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak.

Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre

- fogalmaz a Policy Agenda (PA).

A létminimum ezzel szemben semmilyen megtakarításra nem ad lehetőséget, legfeljebb arra, hogy az ember valahogy - nagyon szerény módon - kihúzza a hónap végéig.

Magyarországon 2017-ben az emberek 30 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem érte el a létminimumot, tavaly ez az arány a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt csökkent, de pontos adatot a PA nem tudott közölni, mert a KSH idén késlelteti a háztartások jövedelmére vonatkozó adatsorát.

A dolgozók egy jelentős része annak ellenére nem látják az előrejutás lehetőségét, hogy naponta nyolc órát dolgozik és ezért bért is kap - fogalmazott Kiss Ambrus. A magyarok mindössze egyharmadának van annyi megtakarítása, hogy 2-3 hónapot fizetés nélkül áthidaljon.

Milyen dolgozói szabadságról beszélünk egy olyan országban, ahol az embereknek annyi pénzük sincs, hogy a saját jogaikért való kiállás következtében átvészeljenek egy rövid munkanélküli időszakot?

- teszi fel a kérdést a PA vezetője.

Tényleg nettó 230 ezret keres az átlag magyar?

Magyarországon valóban beindult a bérnövekedés, de a KSH által minden hónapban közölt átlagbéradat sokak számára túlzó lehet. Ennek oka, hogy az átlagot erőseb felhúzza a kevesek magas bére.

A medián bér, vagyis az az összeg, amelynél ugyan annyian keresnek többet mint kevesebbet, sokkal jobban leképezi a magyar viszonyokat, ám ezt a KSH csak 5 évente közli - azt is az Eurostatnak való megfelelés miatt.

Titkolózik a KSH

Kiss Ambrus elmondta, hogy a KSH idén még egyet csavart az adatközlésen. Ugyanis a háztartások kiadási statisztikáján az eddigiekkel ellentétben nem nyáron, hanem csak év végén fogja publikálni. A PA ezért most a közölt létminimum-számokat csak előzetes adatokként kezeli.

A bérszerkezet akkor egészséges, ha a medián bér közelít az átlaghoz. Magyarországon ez 80 százalék körül áll, alacsonyabban mint a 84 százalékos uniós átlag és sokkal alacsonyabban mint a nyugati országokban.

Az egyenlőtlenségeket még jobban leképezi, ha az embereket a bérek szerint tíz részre (decilis) osztjuk. Ebből kiderül, hogy a

a felső tíz százaléknál annyi munkajövedelem összpontosul, mint a társadalom szegényebb felénél.

- mondta Kiss Ambrus.

Mit mondanak az adóbevallások?

A kutatók még 2017-ben az adóbevallások alapján próbálta meghatározni, hogy mennyi lehet az átlag- és medián bér. Akkor a munkaviszonyból származó medián bért bruttó 170 ezer forintra, az átlagbért pedig bruttó 225 ezer forintra tették.

Jobb lett a kép, ha ebből kiszűrték a minimálbért keresőket. Ekkor a medián bruttó 238 ezer, az átlag pedig 310 ezer forint lett.

Bérek és termelékenység

Bár a reálbérek emelkedése egész Európában, így Magyarországon is beindult, azonban a cégek termelékenységének emelkedése több országban ezt meghaladja - mondta Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet munkatársa.

Ez azt jelenti, hogy a cégeknek lenne még terük tovább emelni a béreket, van még ebben tartalék. A cégek termelékenységének növekedése és a reálbér-emelkedés között Magyarországon mintegy 5 százalékpont a különbség.

Persze a termelékenység tekintetében is óriási különbségek vannak. Egy Audi- vagy Mercedes-gyárban a termelékenység nyugat-európai szinten áll, de "az utca másik oldalán" a lakatosműhelyben csupán a negyede - mondta Galgóczi Béla.

Magyarország leszakad?

Egy évtizeddel korábban a magyarok még "lenézték a román gazdaság teljesítményét" és arról beszéltek, hogy a határ túoldaláról jönnek át dolgozni az emberek. Most ott tartunk, hogy a magyar közmunkások keresnek sokkal kevesebbet, mint a román minimálbéresek és hamarosan ez a magyar minimálbéresekre is igaz lesz.

A hazai nagytőkét nem érdekli a munkahelyek minősége

Kiss Ambrus szerint míg a Magyarországon működő multik az átlagnál jobb bért adnak és hagyják működni a szakszervezeteket, ez az újonnan kialakuló nemzeti nagytőkére kevésbé igaz. Egy multinacionális cég szerepe óriási egy régió életében, ha bármely nagy autógyár például kivonulna Magyarországról, összeomlana az adott város és környékének társadalma.

Mennyit érnek a közszolgák?

Egy meg nem nevezett kormányzati tárgyalópartner egyszer azt mondta, hogy a közszolgák csak fogyasztói a társadalmi jövedelemnek

- mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

Ez természetesen nem igaz - tette hozzá. Az állam nem jó munkáltató, az elmúlt években többször csorbították a munkavállalók jogait. Nagy szükség lenne többek között egy diplomás minimálbér bevezetésére, ugyanis a felsőfokú végzettségűeket nem vigasztalja, hogy nagyot nő a minimálbér, ha ez az ő fizetésében nem csapódik le.

Az EU nem fog mentőövet dobni

Kiss Ambrus és Galgóczy Béla egyetértett abban, hogy a magyar munkavállalók nagyon kiszolgáltatottak és ez a kiszolgáltatottság alapozza meg többek között az ország versenyképességét.

Valószínűleg el fog jönni egy robbanáspont, amikor az embereknek elegük lesz a kiszolgáltatottságból, vagy csak "elücsörögnek ebben a langyos vízben".

Kiss Ambrus szerint ugyanakkor az biztos, hogy az Európai Unió nem fog mentőövet dobni a magyar dologóknak. A kiszolgáltatosság csökkentése ugyanis nem érdeke a multiknak, nem érdeke a nemzeti nagytőkének, a kormány pedig úgy gondolja, hogy az ő kedvükben kell járni.

napi.hu


 

h i r d e t é s