munkavállalás

Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb.

Ma Magyarországon a foglalkoztatottság jóval nagyobb a férfiak, mint a nők körében, a fiatal nők – beleértve a kismamákat is – továbbra is kevésbé mobilisek a munkavállalás terén, mint a férfiak.

Egy hét alatt 6600 munkakereső és csaknem 150 vállalat csatlakozott ahhoz a társadalmi célú kezdeményezéshez, amelyet az egyik hazai rendezvényszervező ügynökség indított el március közepén. A „B” terv nevű mozgalom azoknak a munka nélkül maradt, de dolgozni akaró embereknek szeretne segíteni, akik a kialakult járványügyi helyzet hatására veszítették el napi megélhetésüket. A kezdeményezést a vírus első gazdasági hatásait érzékelve a saját környezetükben tapasztalt munkanélküliség enyhítésére indították el a szervezők, néhány nap alatt azonban országos méretűvé nőtte ki magát a mozgalom.

A magyar cégek többsége elkerülhetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, ezért egyelőre nem készült fel a kilépés következményeire – mutat rá az EY közel 50 vállalati vezető körében végzett felmérése. 

Nehéz helyzetbe kerültek a 2017 nyarán indult közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (nyusz), olyannyira, hogy egyesek már a megszűnést fontolgatják.

Magyarországon sok vezető politikus, illetve közgazdász egyetért abban, hogy az ország elsődleges célja, hogy úrrá legyenek a demográfiai válságon. 

A brit parlament alsóháza kiadta, hogy milyen nemzetiségű szakemberek dolgoznak a brit egészségügyi rendszerben (NHS). 

Már a 200 ezerhez közelít a Németországban élő magyar állampolgárok száma. A KSH elkezdi kutatni, miért vándorolnak ki Magyarországról a fiatalok.

Új jelenség, hogy egyre többen szeretnének 4-6 év külföldi munkatapasztalat után hazajönni, itthon megfelelő munkát találni, és persze a külföldi tapasztalataikat, tudásukat kamatoztatni.