Bár a kormány szeretné munkavállalásra ösztönözni a nyugdíjas korosztályt, a GKI Zrt. friss kutatása arra mutat rá, hogy a nyugdíjasok többsége nem tudja elképzelni, hogy teljes munkaidőben dolgozzon. Pedig a kormány tavaly lehetővé tette, hogy nyugdíjas-szövetkezetek alakuljanak, és jövőre adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást.

A GKI kutatása szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A felmérésből kiderült, hogy a nyugdíjasok 5 százaléka kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában, mindegyik egyaránt 20 százalék. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek, 26 százalékos a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont a nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély.

Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége, 60 százaléka 60 és 70 év közötti

– állapítja meg a GKI.

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, és összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.

magyarnarancs.hu