A mesterséges intelligencia jelölheti ki az utat

A ChatGPT-hez és BingChat-hez hasonló alkalmazások természetes nyelvi feldolgozást (NLP) használó technológiák, amely lehetővé teszi a gépek számára, hogy megértsék az emberi nyelvet és reagáljanak rá. Dióhéjban mindkettő a San Francisco-i székhelyű OpenAI startup által kifejlesztett nagy nyelvi modellre támaszkodik. A GPT-3 nevű modellt az internetről összegyűjtött több milliárd szövegmintán képezték ki. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen technológiát használó chatbot képes olyan szöveget generálni, amely úgy néz ki, mintha ember írta volna.

Példaként a BBC Science Focus oldalán megjelent cikk szerint a Chat GPT-nél használt adathalmaz 570 GB-nyi adatot tartalmazott könyvekből, wikipédiából, kutatási cikkekből, webszövegekből, weboldalakból és egyéb tartalmakból. Vagyis mintegy 300 milliárd szót tápláltak be a rendszerbe. És hogy számunkra ez miért lehet érdekes?

A fent leírtaknak köszönhetően ugyanis ezen alkalmazások funkciói korántsem korlátozódnak a gyerekek házi feladatának való megoldására vagy egy-egy jópofa versike megírására. A felhasználók folyamatosan újabb és újabb felhasználási módokat találnak, amelyek a tudományos világra és számos iparágra is jelentős hatást gyakorolhatnak. Az alkalmazás megjelenése miatt sokakban vetődött fel újra a klasszikusnak számító kérdés: vajon milyen munkaköröket érinthet ez az új technológia? A mesterséges intelligencia (MI) számos munkát képes hatékonyabbá tenni, de ezek a fejlesztések bizonyos munkákat teljesen szükségtelenné is tehetnek.

A Forbes nemrégiben közölt egy cikket arról, hogy milyen munkaterületeket alakíthat át a GPT-3, vagyis a különleges gépi tanuláson alapuló algoritmusokat működtető technológia. Vessünk hát egy pillantást azokra a munkakörökre, ahol már javában folynak az MI hasznosítását előtérbe helyező kísérletek és amelyeken belül várhatóan jelentős átalakulásokat tapasztalhatunk a következő évek munkaerőpiacán.

Hírek és médiakiadványok

Legutóbb a BuzzFeed került a címlapokra azzal a bejelentéssel, hogy az OpenAI által biztosított mesterséges intelligencia-eszközöket fogja használni az online kvízjátékai javítására és az írott tartalmak személyre szabására. Az oldal nemrég mutatta be első MI-alapú tartalmát, egy maroknyi Valentin-napi témájú kvízt. Az egyik ilyen kevesebb mint 30 másodperc alatt készít egy romkomot a válaszadóról. A vállalat vezérigazgatója, John Peretti szerint:

Az iparág a mesterséges intelligencia által vezérelt gondozáson túl az MI-alapú tartalomkészítéssel is bővülni fog.

A CNET nevű weboldal szintén kísérletezett a mesterséges intelligenciával a cikkek írása során. Tavaly novemberben, ugyanabban a hónapban, amikor a ChatGPT megjelent, a CNET elkezdte használni a technológiát. A kiadó eddig több mint 75 cikket írt az MI segítségével, ami az oldalukon ugyanebben az időszakban megjelent teljes tartalom nagyjából 1%-a. Az első teszfázis sikeresnek bizonyult, így a vállalat folytatja a technológiával való kísérletezést.

Vajon az természetesnyelv-feldolgozó MI elég fejlett lesz ahhoz, hogy helyettesítse az emberi riportereket? Mi a helyzet a tényellenőrökkel? A CNET vezetői  mindig lesznek emberi ellenőrök, akik az MI által írt cikkeket felügyelik. Minderre már csak azért is lesz szükség, mert az eddigi tapasztalatok alapján a mesterséges intelligencia az emberekhez hasonlóan követ el hibát. Az MI által előállított cikkek terjedésével minden bizonnyal ezt a munkakört is egyre többen választják majd.

HR és jogi területek

A GPT-3 technológián alapuló eszközök azon képessége, hogy gyorsan képesek írott szövegeket előállítani, hatással vannak azokra a munkakörökre, amelyek hosszú dokumentumok és szerződések megfogalmazásával járnak. Az olyan szabványos jogi dokumentumok, mint a bérleti szerződések és a titoktartási nyilatkozatok viszonylag könnyen lemásolhatóak, de a mesterséges intelligencia akár hatékonyabbá is teheti a munkafolyamatot. Bár azt kevés szakértő jósolja, hogy a mesterséges intelligencia felváltja majd az ügyvédeket, de abban már nagy az egyetértés, hogy leegyszerűsítheti a munkájukat.

Hasonlóképpen, a HR-osztályok is időt takaríthatnak meg a könnyen másolható dokumentumok elkészítésével. Számukra további előnyökkel járhat, ha a felvételi és interjúkészítési folyamatba is beépítik a technológiát. A nagy méretű adathalmazokon képzett mesterséges intelligencia képes lehet megérteni a vállalat ideális jelöltjét, miközben nyomon követi és elemzi a leendő alkalmazottak által benyújtott önéletrajzokat.

Ez egyik oldalról eredményezheti azt is, hogy a HR-osztályoknak kevesebb emberre lesz szükségük, másik oldalról viszont az MI által kínált fejlesztések várhatóan könnyebben kezelhetővé teszik ezeknek a munkavállalóknak a munkáját. Néhány éve már megjelentek az olyan MI-t használó startupok, mint a Lexion, amelyek kifejezetten a HR, a jogi csapatok és más, szerződésírási igényekkel rendelkező vállalatok számára készültek. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket az MI-vel kísérletező vállalatok innovatív eszközei pedig még inkább felgyorsíthatják.

Számítógépes programozás

Az emberi nyelven kívül a ChatGPT és a BingChathez hasinló alkalmazások képesek kódot írni szoftverekhez és alkalmazásokhoz (ideértve a Pythont, a Javascriptet és a C++-t. ), illetve a programozási nyelvek hibáit is képesek ellenőrizni. Egyes szakértők szerint a mesterséges intelligencia idővel a legtöbb programozói munkát kiválthatja. Mások ezt vitatják, mondván ezek az alkalmazások a meglévő kódok adathalmazaiból merítve állít elő számítógépes kódot.

Jelen formájukban ezek a nyelvi modellek egyelőre kevésbé innovatívak, már ami a problémákra adott válaszokat, újfajta megoldásokat illeti. Emellett nem mindig tudnak olyan kódot kínálni a felhasználóknak, amely megfelel a weboldaluknak vagy az alkalmazásuknak. Az általános szabály egyelőre itt is érvényes: vagyis a technológia még messze nem tökéletes, így mindig szükség lehet arra, hogy egy ember felülvizsgálja a mesterséges intelligencia által írt kódot.

Természetesen ahogy az MI kódolási képességei fejlődnek, lehetséges, hogy az ilyen jellegű kódolási munkakörök száma csökkenhet. Az OpenAI már kifejlesztette a Codex nevű rendszert, amely természetes nyelvet fordítja kódra és a Microsoft is elkezdett kísérletezni ezzel a technológiával.

Gyakornoki állások

Elsőre kaukktojásnak tűnhet, de érdemes komolyan venni, hogy ezen a téren mekkora hatása lehet a mesterséges intelligenciának. Az elmúlt években ugyanis egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a belépőszintű és gyakornoki állások sokkal sérülékenyebbek az MI alkalmazásával szemben, mint páldául a senior vagy vezetői szerepek. Az ilyen jellegű pozíciók egyszerűbb feladatokat foglalnak magukba, például e-mailek küldését vagy éppen reklámszövegek készítését. A közepes és alacsony képzettséget igénylő munkakörökben az MI-rendszerek könnyűszerrel végezhetik el a könnyen automatizálható feladatokat, így az embereknek a jövőben olyan munkakörök felé érdemes kacsingatniuk, melyeket kevésbé lehet automatizálni.

Ugyanakkor a gyakornoki állásokat keresők általában fiatalabbak, és könnyebben tudnak váltani egy olyan területre, ahol nagyobb a munkahelyek száma vagy kedvezőbbek a feltételek. Jelenleg több ezer gépi tanulással és mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakornoki állás található online, így a mesterséges intelligencia fejlődése az ilyen szerepek nettó növekedéséhez vezethet.

Elhamarkodott lenne azonban azt állítani, hogy az MI csak az egyszerűbb, vagy kevesebb képzést igénylő munkákra lesz hatással. A technikailag fejlett munkák, beleértve a jogi dokumentumok első tervezetének elkészítését és a számítógépes programozást, hamarosan a mesterséges intelligencia hatáskörébe kerülhetnek. Ennek hatására a nagyobb tapasztalattal rendelkező alkalmazottak munkarendje és feladatköreik is módosulhatnak, mivel az MI átveszi az ismétlődő feladatok ellátását.

Vendéglátás

A McDonald's-hoz és a Chipotle-hoz hasonló gyorséttermi láncok az autósbüféikben kísérleteznek mesterséges intelligenciával rendelkező robotokkal (sőt Texasban már telefonos rendelésekre specializált, teljesen automatizált étterem is nyílt). Habár a közösségi oldalakra feltöltött videók tanúsága szerint ezeket a berendezéseket egyelőre számos kritika illeti a hosszú várakozási idő vagy a helytelenül felvett rendelések miatt, az már látszik, hogy ezek a brandek komolyan kísérleteznek a technológiával.

Új távlatok nyílnak a befektetések terén

Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak azok a befektetést segítő appok, amelyek mesterséges intelligencia segítségével tekintik át a lehetséges befektetési célpontokat és a felhasználó által megadott különböző szempontok alapján segítenek leszűkíteni a lehetséges opciókat. Az egyik ilyen alkalmazás a Q.ai, mely megkönnyíti a befektetést a személyre szabott befektetési készletekkel, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével elemzik és választják ki azokat a részvényeket és ETF-eket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel növelik a nyereségét. Ezen felül az alkalmazás folyamatosan figyeli a portfóliónkat, tippeket ad a vásárlások és eladások időzítésében és automatikusan megvédi a nyereségét olyan funkciókkal, mint a Portfólióvédelem.

Keserédes várakozások

A mesterséges intelligencia már most számos iparág működését áramvonalasítja vagy alakítja át, az ügyfélszolgálattól kezdve a tartalomgyártáson át a számítógépes kódolásig. Ezen változások hatására a munkahelyek elvesztése körüli aggodalom egyre nagyobb méreteket ölt. Van alapja az aggodalomnak? A jelek szerint igen, de ez persze nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kell várnunk, amíg a mesterséges intelligencia feleslegessé teszi a munkakörünket.

A technológia kétségtelenül átvesz bizonyos - főként belépőszintű vagy könnyen automatizálható - feladatokat, mellette azonban újakat is teremt, hiszen ahogy az a fenti példákból is kiolvasható, az MI megfelelő és megbízható működéséhez az emberi felügyelet is elengedhetetlen. Bizonyos területeken, így a befektetéseknél pedig még komolyabb lehetőségeket is nyújthat, mint korábban bármikor.

Mivel várhtóan sok munkahely szűnhet meg, kritikus fontosságú, hogy befektessünk az emberek támogatásához szükséges oktatásba és infrastruktúrába. A leginkább versenyképes országok azok lehetnek, melyek a jövő kihívásaira reagáló változtatásokat végeznek az oktatási rendszerükben, eszközöket biztosítanak az embereknek a továbbképzéséhez, valamint felismerik, hogy az egész életen át tartó tanulás ösztönzése segíthet enyhíteni a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatását. (Pénzcentrum)