Most már teljesen egyértelmű, hogy mindent meg szeretne tenni a kormány, hogy békét kössön az európai pénzek érdekében Brüsszellel

– mondja Jaksity György a G7-nek adott interjújában.

 „Nekiindultunk ennek az évnek azzal, hogy lesz pár százalék infláció és 5-6 százalékos gazdasági növekedés. Most ott tartunk, hogy lesz tizenvalahány százalék infláció és a vártnál sokkal kisebb növekedés. És ehhez a szerény növekedéshez kellett ez a magas infláció, a fizetési mérleg, illetve a költségvetési helyzet jelentős romlása. Az utóbbi annak ellenére következett be, hogy az infláció jó a költségvetési bevételek szempontjából. Adóbevételben rekordokat döntöget a kormány, de kiadásban is” – részletezte a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnöke 

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Jaksity egy középutas megegyezést lát reálisnak. 

Szerinte Magyarországnak nagyon rossz lenne az alkupozíciója, ha nem tudna alkalmazni néha olyan eszközöket, mint amit például az olajembargó kapcsán, hogy „időnként bedugja a küllők közé a vasbotot”, de a szakember arra figyelmeztet, hogy ezzel nem lehet korlátlanul visszaélni. 

„De pillanatnyilag ez az eszköz működik, ráadásul azért hasznos, mert valós magyar érdekeket jelenít meg. Persze, hogy érdekünk, hogy ne kelljen embargózni a csővezetékes orosz olajszállítást, hiszen onnan kapjuk az olajat” – teszi hozzá,

Az EU-ből való kilépés lehetőségét így látja:

Azt sohasem zárnám ki, hogy valamikor a távolabbi jövőben ilyen helyzet előállhat, és ha a hatalmi struktúra lényegesen nem változik Magyarországon, akkor Magyarország kilép, vagy elfogadja, hogy kiléptetik az Unióból. Ma nincs ilyen helyzet, a közelében sem vagyunk.

Az elmúlt évek  magas nyomású gazdaságát pedig így:

A magas nyomású gazdaságpolitika egy jól hangzó dolog volt a 2010-es években, és nekünk nagyon kapóra jött, mert az évtized első felében gyakorlatilag stagnált az ország. Ezzel valamit kellett tenni, jött egy nagyon prociklikus költségvetési és jegybanki politika, ami a járványra adott válaszokkal elszabadult hajóágyúvá vált. 

„A jegybanki és költségvetési programok, mint a növekedési hitel- és kötvényprogram, a különböző kedvezményes hitelek óriási és rövidtávú ugrást hoztak a magyar privátszektor és a kormányzat eladósodottságában. Szerintem ez túl gyorsan túl nagy lépés, ez az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy 410 forint az euró” – tette hozzá a szakember.

A recesszió optimista forgatókönyve Jaksity szerint úgy fest, hogy „meg tudjuk úszni két, rosszabb esetben három negyedévnyi nulla körüli vagy enyhe mínuszos növekedéssel az Egyesült Államokban és az EU-ban, Kína és más korábban gyorsan növekvő gazdaság esetében pedig pár százalékosra visszaeső gazdasági növekedéssel”.

Szerintem Magyarországon a nyár egy kegyelmi állapot, mindenki elutazott, elkölti az utolsó szabad forrásait, és ősszel jön a felismerés, hogy az infláció megette a jövedelmek növekedését. Sőt, most már vastagon beleharap, tehát megyünk vissza 2020 előtti szintekre.

A szakember példával is szolgál. „Most még ott tartunk, hogy egy ismerősünk bezárta talán nem is az első éttermét, mert nettó 800 ezer forintos hirdetésre nem jelentkezett szakács. De amikor majd visszajönnek az emberek a szabadságról, rá fog jönni egy részük, hogy nem is tud elmenni az étterembe. Nem tudja megfizetni, mert 4-5 ezer forintba kerül egy egyszerű főétel, mondjuk egy kicsit felturbózott tészta vagy rizottó, esetleg egy egyszerűbb húsétel” – teszi hozzá. (rtl.hu)