h i r d e t é s

Javaslatcsomagot dolgozott ki a gyáriparosok szövetsége a szakképzés reformálásához

Olvasási idő
12perc
Eddig olvastam

Javaslatcsomagot dolgozott ki a gyáriparosok szövetsége a szakképzés reformálásához

2018. szeptember 20. - 15:59

 

A szakképzés és ezen keresztül a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlenül szükséges a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításához és a bérek felzárkóztatásához.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége vezetői sajtótájékoztató keretében ismertették szakképzés-modernizáló elképzeléseiket, 2018. szeptember 19-én a szervezet székházában. A „Javaslatok a Tudás Alapú Innovatív Gazdaság Szakképzésének Stratégiájához” című eseményen a sajtó munkatársai részletes tájékoztatást kaptak arról a rövid- és hosszú távú tervről is, amelyet a hazai szakképzési rendszer fejlesztése érdekében az MGYOSZ a közelmúltban megalkotott. 

2016 tavaszán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) országos eseménysorozatot indított azzal a céllal, hogy új lendületet adjon a hazai szakképzési rendszerről zajló szakmai diskurzusnak. 

Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a hazai szakképzési rendszer megújításában látja a legkomolyabb lehetőséget a kihívások hosszú távú kezelésére.

Az MGYOSZ Elnökség felkérésére a Szövetség Oktatási és Képzési Bizottsága megoldási javaslatokat dolgozott ki. A munkában számos tagvállalatának és szakmai szövetségének képviselője vett részt. A Szövetség megismerte a szakképzés elismert szakértőinek állásfoglalását, országszerte konzultációkat folytatott a cégek, a szakképző intézmények, szakképzési centrumok vezetőivel és hallgatóival annak érdekében, hogy minél szélesebb körből gyűjtsön tapasztalatokat a kérdésben. 
Tanulmányozták és összegezték a hazai és külföldi jó gyakorlatokat is és ezeket figyelembe vették az átfogó javaslatcsomagjuk kialakításában.

Az elvégzett munka eredményeit és tanulságait ismertették szeptember 19-i sajtótájékoztatójukon az MGYOSZ vezetői, akik bemutatták az elmúlt évek munkáján alapuló javaslataikat és részletesen informálták a sajtó képviselőit arról a stratégiai tervről, amely a Magyar szakképzés felzárkóztatását és fejlesztését hivatott előmozdítani, egyebek között a családok, a munkaadók és az oktatási intézményekben dolgozók pozitív motivációján keresztül.

Gablini Gábor az MGYOSZ alelnöke beszédében a következőket mondta: 

Munkaadói és motivációs szempontból vizsgáltuk a szakképzést, mely alapján megállapítottuk, hogy komplex átfogó megújítására van szükség. Ennek a megközelítésnek a legfontosabb eleme, hogy a családokat, munkaadókat és az oktatási intézményekben dolgozókat, pozitív módon motiváljuk.

Csak kompletten lehetséges azt a pozitív hatást elérni, amely hozzáadott értéket ad a szakgimnáziumi képzéshez, és ez egyértelmű értéktöbbletet jelent a családok részére. Azért a családot helyeztük fókuszba, mert a gyermekek továbbtanulásában alapvetően a család dönt.

A döntés alapja jelenleg, hogy hol látják biztosítva a gyermek továbbtanulási esélyét. Hisszük, hogy a továbbtanulási arány növelése csakis pozitív megközelítéssel, motivációval érhető el.

Gablini Gábor kiemelte:

célunk az, hogy az emberek minél szélesebb körben megismerjék a stratégiánkat. 

Irányadónak tekintjük a tavalyi évben elfogadott német duális szakképzés 2030-ig szóló koncepcióját, mivel a Magyar gazdaság évszázadok óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a német gazdaságot tekintette irányadónak.

Ezt követően részletesen ismertette a javaslat sarkalatos pontjait, mint:

  • A tanulás megalapozásaként fontos az óvoda és az általános iskola első osztálya közötti felkészítő év bevezetése
  • Alapkompetencia vizsga bevezetése az általános iskola 4. osztályában, valamint az általános iskola utolsó évében is, ami egyben felvételiként méri és értékeli a diákok, a pedagógusok és iskolák teljesítményét
  • A szakképzésre felkészítő áthidaló programok szervezése
  • A tankötelezettség korhatárának 18 éves kora történő felemelése
  • A szakmai és pályaalkalmassági vizsga országos bevezetése
  • Egyenlő esélyek biztosítása a szakgimnáziumokban végzettek részére a felsőfokú továbbtanulásban,
  • Állami ösztöndíj program, amely a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók részre a mindenkori nettó minimálbérhez kötött százalékosan meghatározott alanyi jogú állami juttatást jelenti
  • A szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a munkaadók által fizetett, tanulószerződéses juttatás összegének felemelése
  • Csúcstechnológiai központok létrehozása melyben a legújabb gépek, technológiák elérhetőek a diákok számára 
  • Független vizsga- és kompetencia központok létrehozása
  • Az egész rendszer működtetésére az országos és megyei szinten működő duális képzési tanácsok felállítása, melynek fő feladata lenne a legfrissebb szakmai tudásanyag begyűjtése, az oktatásból érkező visszajelzések alapján a rendszer korrigálása.
  • A szakképzési centrumok teljesítményalapú finanszírozása

Mindezek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy feltétlenül szükséges a munkavállalói státusz meghatározóvá tétele, a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalása, a gyakorlati oktatók bérének, jogszabály által előírt kötelező juttatások, szükséges eszközök szakképzési hozzájárulásból történő finanszírozása. Ahhoz, hogy a szakoktatói hiányt megszüntessük feltétlenül szükséges, hogy szakoktatók átlagfizetése a minimálbér háromszorosát elérje.

Az esemény zárásaként összefoglalta, hogy kooperációra van szükség, a család, a munkaadók, az oktatási intézmények, és az ott dolgozó pedagógusok között. Leszögezte, hogy a pedagógusok az egyik legnagyobb értéke a rendszernek, hiszen tudjuk, hogy a minőségi oktatás garancia arra, hogy olyan diákok kerüljenek ki a képzésből, akik a gazdasági igényeknek megfelelően rugalmas, új és új ismeretekekkel rendelkeznek.

Gablini Gábor végszóként elmondta:

“A frissen megalakult Szakképzési Innovációs Tanácsban állandó képviselettel rendelkezünk. Az MGYOSZ célja, hogy a munkacsoportok munkáján keresztül a stratégiából igyekezzünk minél többet megvalósítani, mivel egyértelmű, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer toldozgatása foldozgatása nem elegendő. Egy komplex, egységes rendszerre van szükség.”

Stratégia

A meglévő rendszer toldozása nem alkalmas az új kihívások kezelésére, ezért mi olyan komplex megoldást javaslunk, ami a családok, a munkaadók és az oktatási intézményekben dolgozók pozitív motivációján alapszik.

Irányadónak tekintjük a német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét. Célunk, hogy a szakképzésbe olyan fiatalok kerüljenek be, akik megfelelnek a cégek egyre növekvő elvárásainak, ahol a munkavállalói státusz a meghatározó a foglalkoztatási, tanulószerződéses gyakorlati képzésben.

1, Felkészítő év bevezetése választható jelleggel az általános iskolai képzésben

Megfontolandó az általános iskolai képzésben a felkészítő év bevezetése az óvoda és az általános iskola 1 osztálya közötti időben (szülő döntése) az alapozás kiterjesztése, melynek további, pozitív hozadéka is várható.

2, Az általános iskolai képzési szakasz lezárásaként alapkompetencia vizsga bevezetése

Az általános iskola elvégzésének feltétele egy országosan egységes alapkompetencia vizsgán történő részvétel, amelyen az alapvető írás, olvasás, szöveg értés és számolási készségek szintjét kell felmérni. Az alapkompetencia vizsga célja, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi képzésbe csak olyanok léphessenek be, akik nem funkcionális analfabéták, továbbá az előírt minimum követelményeknek megfeleltek. Méri és értékeli a pedagógusok teljesítményét is, ezáltal fontos információt szolgáltat a munkájuk eredményességéről.

Az országosan egységes alapkészségek és kompetenciák mérésének és értékelésének első fontos mérföldköve az általános iskola 4. osztályának a végén legyen. Az eredmények ismeretében minden iskola készítsen fejlesztési tervet a tanulók között meglévő egyenlőtlenségek, hátrányok további kompenzálására, igénybe véve a fejlesztő pedagógia teljes eszköztárát.

3, Szakképzésre felkészítő, áthidaló programok szervezése

Akik az alapkompetencia vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnek be a szakképzési szakaszba, számukra szakképzésre felkészítő 1-2 éves áthidaló programokat indokolt szervezni. Cél az alapkészségek elsajátítása, hogy az ismételt alapvizsgát le tudják tenni, valamint a pályaorientációs szakmai alapozó képzés elkezdése, illetve a munkára szocializálás, a szakképzés megkezdésére történő felkészítés.

Az egyéves szakmacsoportos szakmatanulásra történő felkészítő képzés feladata, hogy az alapkészségek megszilárdításával, felzárkóztatásával párhuzamosan a szakmacsoportos szakmai orientációs, és a szakmai alapozó képzéssel tegye alkalmassá a tanulókat rész szakképesítés megszerzésére. Ezt követően tudnak belépni a duális rendszerű szakközépiskolai, vagy szakgimnáziumi képzésbe. A szakmai alapozó képzési szakaszban pedig lehetővé kell tenni az új kooperatív modell alkalmazását. Ennek következtében a vállalati-üzemi gyakorlóhelyeken minél többen be tudnak kapcsolódni a munka alapú tanulásba.

A 2 éves szakképzésre felkészítő programok fő célja a halmozottan hátrányos helyzetű, enyhén fogyatékos tanulók motivációjának felkeltése, az iskolai kudarcélmények feldolgozása. Biztosítva, hogy az életvezetési-szociális kompetenciákat és az alapkészségeket fejlessze arra a szintre, hogy kikerüljenek a funkcionális analfabéta státuszból, majd szakmacsoportos alapozó képzés keretében felkészítse őket a szakmatanulásra, illetve a speciális szakiskolába, vagy a szakközépiskolába történő felvételre.

4, A tankötelezettség korhatárának 18 éves életkorra történő felemelése

Az óvoda utáni alapozó képzés lehetőségével, illetve a 3 éves szakközépiskolai képzés bevezetésével, a középfokú tanulmányok befejezésének ideje kitolódik a 18 éves életkorra. Itt nem a korhatár visszaállításáról van szó, hanem az új iskolaszerkezeti változásokhoz történő igazodásról.

5, A pályaválasztás, a pályatanácsadás, a szakmai és pályaalkalmasság és a szakma marketing szerepe.

A jó gyakorlatok közül javasoljuk, hogy a székesfehérvári pályaválasztási szoftvercsomag országos alkalmazása kerüljön bevezetésre.

A szakiskolákba, a szakközépiskolákba és a szakgimnáziumokba jelentkezőknél szakmai és pályaalkalmassági vizsga országos bevezetését javasoljuk, amely figyelembe veszi az általános iskola befejezése előtti alapkompetencia vizsga eredményeit, valamint a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elvárásokat, előírásokat.

6, Kiemelt jelentőségű, hogy a szakgimnáziumokban megszerezhető tudás tegye lehetővé az ott végzők számára a felsőfokú intézményekbe való felvételt, legalább olyan arányban, mint ha normál gimnáziumban végzett volna.
A cél az érettségire épülő szakmatanulás expanziójának visszaállítása, a felsőfokú szakirányú továbbtanulás motivációjának helyreállítása, az előzetesen megszerzett tudás kreditekben történő beszámítása, valamint a szakképzés vonzerejének és a munka világába történő átmenet erősítése. El kell érni, hogy a szakgimnáziumok teljes értékű érettségit biztosítva visszaadják a fiataloknak a továbbtanulási esélyeket.

7, Fontos új elem a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíj és tanulószerződéses juttatás, amit az állam és a munkaadók közösen biztosítanak.

Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanuló egy havi átlagos ösztöndíjalapjának az összege, a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében, a mindenkori nettó minimálbér 40%-ának, a szakgimnáziumi tanulók esetében pedig a 60%-ának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj legyen.

A tanulószerződéses juttatást, a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál, legalább a mindenkori minimálbér 60%-ára, a szakgimnáziumi tanulóknál pedig legalább a minimálbér 40%-ára kell emelni. Ezt az összeget a gazdálkodók saját erőforrásaikból fedeznék olyan módon, hogy ez a kiadás adó és járulékterhet nem viselő juttatásnak minősülne.

8, A munkavállalói státusz meghatározóvá tétele, a tanulószerződéses foglalkozási gyakorlati képzésben, a szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a szakgimnáziumi tanulók részére

A szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a szakgimnáziumi tanulók körében erősíteni kell a munkavállalói státuszt. A diákot a tanulószerződés megkötése után veheti fel a szakképző intézmény.

9, A gazdálkodó szervezetek felelősség vállalása,

A programban résztvevő cégek motivációjának növelését a tanulószerződéses gyakorlati képzésben úgy javasoljuk megváltoztatni, hogy a gyakorlati oktatók bérét, a jogszabály által előírt kötelező juttatásokat, valamint a szükséges eszközöket a szakképzési hozzájárulásból tudják finanszírozni. Az oktatók átlagfizetése érje el a minimálbér háromszorosát. Az oktatói bérek finanszírozását már a legalább 5 tanulót foglalkoztató cégeknél biztosítani ajánljuk, a továbbiakban pedig a jogszabályban biztosított csoportlétszámmal összhangban javasoljuk további oktatók foglalkozatását támogatni.

10, A csúcstechnológiai központok létrehozása elkerülhetetlenné vált a rohamos technológiai fejlődés által, egyre több szakmában korlátozott a legújabb technológiájú, drága, vagy egyedi gépek, berendezések elérhetősége. Ezek a központok lennének jogosultak a kompetencia portfóliók, rész szakképesítések és szakképesítések hitelesítésére, kiadására, valamint a formális és informális tudás beszámítása.

11, Független vizsga és kompetencia központok létrehozása

A kimeneti, teljesítményelvű szabályozás, a vizsgateljesítmények értékelése és mérése megköveteli, hogy a szakmai záró vizsgabizottságok a képzőktől független feltételrendszer alapján működjenek! A fő cél az, hogy a szakmunkás bizonyítványnak valós értéke legyen. Célszerűnek látszik, hogy az üzemek feletti technológiai és tudáskiegyenlítő központok területi-regionális vizsgaközpontokként is működjenek, amelyek az országosan egységes mesterképzésben és vizsgáztatásban is komoly szerepet kell, hogy felvállaljanak.

12, Duális Képzési Tanácsok kialakítása

Duális Képzési Tanácsokat és Irodákat szükséges létre hozni, amelyek feladata a vállalati-üzemi gyakorlati képzéssel összefüggő szakképzési feladatok irányítása, ellenőrzése, illetve minőségbiztosítása.

13, A szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozási rendszerének a bevezetése

Jelenleg 44 Szakképzési centrum működik, kapacitáskihasználtságuk az ismert demográfiai változások és a szakképzés térvesztése miatt 50-60%-os szinten mozog. A szakképző iskolákat, német mintára, komplex feladatokat ellátó képző központokká kívánatos fejleszteni.

14, Szakképzés Fejlesztési és Felnőttképzési Kutatóintézet létrehozását javasoljuk

Feladata a szakképzéssel kapcsolatos tudományos kutatások, jó nemzetközi gyakorlatok elemzése, adaptálása, modellkísérletek lebonyolítása annak érdekében, hogy a szakképzéssel kapcsolatos kormányzati döntések, jogszabályváltozások tényeken, evidenciákon alapuljanak. Kiemelt küldetése lenne, hogy olyan empirikus kutatásokat végezzen, amelyre alapozva nyomon lehet követni a munkaerőpiacon igényelt kompetencia szükségleteket. Az eredményeken keresztül fel lehet vázolni a szakmák fejlődésével, változásával és a képzési-beiskolázási szerkezet alapvető változásaival összefüggő trendeket, valamint mérni lehet a fiatal szakképzett munkaerővel kapcsolatos vállalati elégedettséget. A nemzetközi kutatások mellett fontos feladata lenne a nemzetközi szakmai versenyekre történő felkészülés, felkészítés, valamint az OSZTV és az SZKTV egységes keretek között történő szervezése és lebonyolítása.

15, Fontos a pedagógusok megnyerése,

Az iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati képzést végző tanárok számára évenként indokolt bevezetni az üzemi nyári egyhónapos munkatapasztalat szerző tréninget (kvázi pedagógusi nyári összefüggő gyakorlatot). A korszerű technológiát képviselő üzemekben a munkafolyamatokba ágyazott akkreditált képzésen vennének részt, amely részét képezné a kötelezően előírt, kreditpontokban számított pedagógus továbbképzéseknek. Az ilyen típusú képzéseken történő részvétel súlyozottan szerepeljen a pedagógusok 5 évente esedékes értékelési és minősítési rendszerében.

A pedagógusképzésben a felvételinél javasoljuk bevezetni a pályaalkalmassági vizsgát.

Javaslatcsomagunk főbb elemei:

  • Felkészítő év bevezetése választható jelleggel az általános iskolai képzésben
  • Alapkompetencia vizsga bevezetése (alsó tagozat végén, valamint az általános iskola befejezésének végén)
  • Szakképzésre felkészítő áthidaló programok
  • A tankötelezettség korhatárának 18 éves életkorra történő felemelése
  • Pályaválasztás, pályatanácsadás, szakmai és pályaalkalmassági és a szakmai
  • Szakgimnáziumiból való felvétel lehetősége felsőfokú intézménybe
  • Az állami ösztöndíjprogram,
  • A tanulószerződéses juttatás,
  • A diákok munkavállalói státusza,
  • A gazdálkodó szervezetek felelősség vállalása,
  • Csúcstechnológiai központok létrehozása,
  • Független vizsga és kompetencia központok létrehozása,
  • Duális Képzési Tanácsok kialakítása,
  • A szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozási rendszerének a bevezetése
  • Szakképzés Fejlesztési és Felnőttképzési Kutatóintézet létrehozása
  • Pedagógusok megnyerése

 


 

h i r d e t é s