Áder Jánostól azt kérik, ne írja alá a törvényt. - írja a Napi.hu

A rabszolgatörvény alkalmazásának megakadályozására buzdít a BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) - derül ki a szervezet közleményéből. Naszályi Gábor az EKSZ elnöke úgy fogalmaz, hogy amennyiben a kormány nem hívja vissza ezt a javaslatát - pontosabban Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni indítványát - a szakszervezetek akár a kedd éjszakai tüntetésen megjelent diákokkal összefogva a túlmunka megtagadására fog buzdítani minden munkavállalót.

Amennyiben törvény bevezetése elleni fellépés nem jár sikerrel, a szakszervezet országos mozgósításba kezd a közlekedésiek körében is: felszólít minden munkavállalót, tagadja meg a megszokottnál több túlórát. Ezt ugyanis bárki megteheti - hívta fel a figyelmet az elnök. A szakszervezet szerint az ellenállás egyszerű és jogszerű: semmilyen egyéni megállapodásra nem kötelezhetik a dolgozókat.

Ez a kormány nyolc éve nem tárgyal senkivel, nem fogad el ellenvéleményt, saját akaratát mindenkire ráerőltetve diktatórikus módszerrel irányít. Az EKSZ elnöke szerint egyértelmű, hogy a munkavállalók a hatalom képviselői részéről nem számíthatnak semmilyen együttérzésre, a gyengéket eltapossák, ha a gazdasági és politikai érdekük úgy kívánja. Csak az erő szavából értenek. Ezért a szakszervezet ellenállási mozgalmat indít.

Hatnapos munkahét

További fejlemény az ügyben, hogy a Szabad Egyetem Facebook-csoportosulás és a Hallgatói Szakszervezet csütörtökre békés tiltakozó megmozdulást hirdetett a Kossuth térre a "rabszolgatörvény" elfogadása ellen.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azt kérve, hogy küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek  a munka törvénykönyvét érintő módosításokról szóló, szerdán elfogadott előterjesztést, azaz a rabszolgatörvény. A levelet Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá.

A szövetség kifogásolja, hogy a törvényjavaslatról sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekképviseleteivel nem egyeztettek. Úgy értekelik, hogy a tervezet gyakorlatilag bevezetné a hatnapos munkahetet. Ezt ugyan az érintettek hozzájáruláshoz kötnék, de a munka világában a munkavállaló mindig kiszolgáltatott helyzetben van, így nehezen képzelhető el, hogy ellentmondjon a foglalkoztató által támasztott követelményeknek.

Ötven nap ingyen

A tervezet szerint a pluszmunka már akár ötven nap is lehetne, és a munkaidőkeret három évre történő kiterjesztése azt jelenti, hogy akár két évig hatnapos lehet a munkahét, majd a következő esztendőben kiadják szabadidőben a túlmunkát, s így a túlóráért a munkavállaló egyetlen fillért sem kap.

A levél szerint ez a szabályozás szembe megy egy 2003-as európai uniós irányelvvel is, amely szerint kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a referenciaidőszakot - elszámolási időszakot - legfeljebb 12 hónapban rögzíthetik.

Emellett ellentétes az alaptörvénnyel, amelynek egyik passzusa kimondja: "Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet." Ezt sértené, ha a szülők alig találkozhatnának házastársukkal, illetve a gyermekeikkel - véli a szakszervezeti szövetség.

napi.hu