2013-ban még 10 000 fölött volt azon vállalkozások száma, melyek fő tevékenységként gépjármű szervizeléssel foglalkoztak. 2016-ra a számuk 9 434-re apadt, pedig az árbevétel és az alkalmazotti létszám emelkedése azt mutatja, hogy a szektor a válság után ismét emelkedő pályára került. Szintén kedvező tendenciát mutat a felszámolások és a végrehajtások arányának vizsgálata. 2013 és 2016 között a felszámolások aránya 2,04%-ról 1,35%-ra mérséklődött, míg a végrehajtás alá került cégek aránya 10,84%-ról, 8,51%-ra csökkent.
Szintén a piac tisztulását és a piaci szereplők megerősödésétjelzi a szektor szereplőinek vizsgálata az OPTEN kockázati besorolása alapján. E kockázati besorolás alapján négy különböző kategóriába soroljuk a vállalkozásokat az "A" legkevésbé kockázatostól, a "D" átlagot meghaladó kockázatig bezárólag. Ennek alapján jól látható, hogy 2013-ban a két első kategóriába a vizsgált cégek 24%-a, a közepesen kockázatos "C" kategóriába 12,8%-a, míg a legkockázatosabb "D" kategóriába 47,2%-a tartozott. 2016-ra ez az arány kedvezően változott: az "A" és a "B" kockázati besorolást a vállalkozások 46,9%-a ért el, ami a 2013-as eredménynek majdnem a duplája. A "C" kockázati besorolású cégek aránya 32,3%-ra emelkedett, míg a legkockázatosabb "D" besorolást aránya 20,7%-ra mérséklődött, tehát több mint a felére esett vissza.

A piac szereplői a szektor további tisztulásában érdekeltek, elsősorban a feketén működő u.n. "sufni szervizek" felszámolásában, amelynekmegtörténte kedvezően hatna árbevételükre, de ezt szolgálja az a tény is, hogy 2017. január elsejétől az autószervizeket is online pénztárgépek használatára kötelezte a törvény. A kedvező statisztikák ellenére a munkaerőhiány a járműszerelésben is megjelent, melynek kezelése érdekében a piaci szereplők, a képző intézmények és a gazdaságpolitika terveinek összehangolására lesz szükség a jövőben – zárja elemzését Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.