Jogaikat még manapság is számos veszély fenyegeti, amelyek közül talán az egyik legrejtettebb az a tudattompító gyógyszerezés, amelyet a segítség köntösébe burkolva végeznek.

Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, amelyet Magyarország is aláírt 1990-ben. Így november 20-án a gyermekek jogainak világnapját ünnepeljük. Bár az egyezmény 24. cikke kijelenti:

Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát,

ezen a napon még tragikusabbá válik az a máskor sem szívderítő kép, hogy a világon mintegy 20 millió, és Magyarországon is sok ezer gyermeket „kezelnek” tudatbefolyásoló pszichiátriai szerekkel, valójában nem létező betegségekre hivatkozva.

Ezekről a magatartási és viselkedési problémákról soha nem igazolták, hogy orvosi értelemben betegségek lennének – így a gyógyszerezésnek sincs semmilyen orvosi alapja. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a gyermekeknek adott kábítószer-jellegű anyagok milyen komoly és milyen sokféle mellékhatást okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetben, akkor nem csodálkozhatunk, hogy egyre több szakember és jogvédő hívja fel a figyelmet e jelenség veszélyeire.

Az egyik ilyen pszichiátriai szer, amelyet hiperaktivitásra vagy figyelemzavarra írnak fel gyermekeknek széles körben szerte a világon, olyan amfetamin-jellegű vegyület, amely a súlyos függőséget okozó anyagok kategóriájába esik, olyan utcai kábítószerekkel együtt, mint kokain és a speed.

A jelenség alól Magyarország sem kivétel. Egy iskolás fiú évekig szedte iskolai nehézségeire a fent említett pszichiátriai szert, majd teste szinte egyik napról a másikra félig lebénult, szellemi képességei pedig drámai módon visszaestek. Az orvosi vizsgálat úgy találta, hogy a fiú károsodása valószínűleg az évekig adagolt pszichiátriai szer mellékhatása volt.

Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a gyermekek, akik igazi család nélkül, állami gondozásban nőnek fel, így nem áll rendelkezésükre az a családi és szülői oltalom, ami megvédhetné őket attól, ha magatartási problémáik miatt tudatmódosító szereket írnak fel nekik.

Egy felmérés szerint, amelyet az állami gondozott gyermekeket ellátó intézmények körében végeztek, a gyógyszerezett gyermekek 37%-a magatartási problémák miatt kap tudatmódosító szereket, és a megkérdezett intézetek 65%-a nyilatkozott úgy, hogy tapasztalnak mellékhatásokat a gyermekeken.

A pedagógusoknak érthetően nincs mindig könnyű dolguk ezekkel a gyermekekkel, ám még közülük is sokan tisztában vannak vele, hogy a pszichiátriai gyógyszerezés nem oldja meg a gyermekek problémáját.

A gyógyszer eleinte 'lenyomja' a gyereket, és rövid időn belül a probléma visszaáll a gyógyszerszedést megelőző szintre

– írta az egyik pedagógus.

A mellékhatások miatt nem biztos, hogy a fejlődésben lévő szervezeteknek ez a gyógyszeres kezelés megfelelő

– írta egy másikuk.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nemzetközi központja néhány éve dokumentumfilmet készített a pszichiátria területén történő emberjogi visszaélésekről, amelynek részeként a gyermekek pszichiátriai gyógyszerezésének problémáját is vizsgálták. Ez a filmrészlet itt tekinthető meg.

November 20-a azok jogainak világnapja, akik a jövőt jelentik társadalmunk számára. Ezért az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány ezen a napon felhívja a nyilvánosság figyelmét a gyerekek pszichiátriai gyógyszerezésének veszélyeire, abban a reményben, hogy ennek helyét minél hamarabb ésszerű, a gyerekeknek valóban segítséget nyújtó megoldások veszik át.