Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, ami az uniónak köszönhetően békés

– mondta Jean-Claude Juncker, azt kérve:

Utasítsuk el azt a nacionalizmust, ami bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett.

Szerinte az EU-nak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, a kontinensnek saját kezébe kell vennie a sorsát. Azt mondta, az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe, a nemzeti szuverenitás megosztása erősebbé teszi az unió országait.

Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, ami hátat fordít a világnak, a szenvedők világának

– mondta Juncker.

Szerinte az EU jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik, az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma: a Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén kb. 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni.

Azt is említette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak, de a tagállamok még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között. Ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.

Szerinte a helyzet egyes uniós tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot, meg kell indítani az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amikben a jogállamiság veszélybe került.

Azt mondta, nagyon kemények a viták, de kemény szavakkal dobálóznak a felek, de az is aggasztó, hogy egyesek arra törekednek, hogy a médiát és az újságírókat célzottan támadva teljesen ellehetetlenítsék a vitákat. „Európának mindig olyan helynek kell lennie, ahol a sajtószabadság szent” – mondta. Szerinte túl sok újságírót félemlítenek, támadnak vagy gyilkolnak meg. „Többet kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük a demokráciáinkat és az ügynökeit, az újságírókat” – mondta.

Juncker teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akihez a jogállamiság kérdése tartozik, illetve arról is beszélt, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis „nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti”.

Jean-Claude Juncker egy Európa és Afrika közötti beruházási és munkahely-teremtési partnerség létrehozására is javaslatot tett, mint mondta, a várakozások szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában. „Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége”, és ez az EU-nak is hasznára válna, ugyanis 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot – mondta Juncker.

Afrika kereskedelmének 36 százalékát az EU-val bonyolítja le, miközben ez a szám Kína esetében 16, az Egyesült Államok esetében pedig 6 százalék, de ez még nem elég, a számos afrikai országgal létrejött kereskedelmi egyezményeket egy kontinensek közötti szabadkereskedelmi megállapodássá kellene alakítani – mondta Juncker.

Azt is mondta, hogy meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon. Abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatalnak csak a 2 százaléka érkezik az USA-ból.

Úgy fogalmazott:

Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket.

Az elnök emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.

444.hu