h i r d e t é s

Kapott egyet Orbán Viktor az orrára

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Kapott egyet Orbán Viktor az orrára

2020. június 01. - 18:53

 

Meglepő eredményt hozott az a kutatás, amely azt firtatta, hogy a demokratikus vagy az autokratikus politikai rendszert üzemeltető országok kezelték-e jobban az egészségügyégi válságot.

Évszázadok óta igaz az a megállapítás, miszerint a politikai-gazdasági rendszerek tesztje, hogyan reagálnak a katasztrófákra. - írja a Napi.hu

David Herlihy, aki könyvet írt az Európában a 14. században pusztító fekete halálról, amely a népesség több mint 40 százalékát elpusztította, megállapítja, hogy a katasztrófa hiteltelenné tette a társadalmak akkori politikai, vallási és más szellemi vezetőit, csakúgy, mint mindazokat a törvényeket és ideológiákat, amelyeknek befolyásukat köszönhették. A mostani pandémia nem csupán az egyes vezetőket teszteli, hanem a politikai rendszereket is - állapítja meg Carl Benedikt Frey politológus professzor a Financial Timesban (FT) megjelent cikkében.

Az egészségügyi és gazdasági válság olyan időszakban csapott le, amikor a demokráciák visszaszorulóban voltak. Az elmúlt tíz évben egyre több országban tolták háttérbe az állampolgári jogokat és a széles körű érdekérvényesítés lehetőségét. Első ránézésre ezt a lecsúszást hanyatlássá fokozta a koronavírus-járvány kitörése: a Fülöp-szigeteken például Rodrigo Duterte államfő növelte hatalmát a veszélyhelyzetre hivatkozva, Magyarországon a parlament meghatározatlan időre adott felhatalmazást Orbán Viktor kormányfőnek a rendeleti kormányzásra - sorolja cseppet sem hízelgő társaságba Magyarország miniszterelnökét az FT publicistája.

Még aggasztóbb?

Aggasztónak tűnhet a demokrácia híveinek, hogy a kétséget kizáróan autokratikus pekingi vezetés sikersztoriként tálalja a kínai válságkezelést, sőt még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerően nyilatkozott az agilis fellépésről, amelyben szükség szerint akár több millió embert különítettek el karanténban a társadalom többi tagjától. Eközben az USA, a szabad világ vezető hatalma az évek óta tartó politikai megosztottság mentén reagált a pandémiára, hatalmi vetélkedése részévé züllesztve a válság kezelését.

Ezzel együtt az elmúlt időszakban készült kutatások azt mutatták, hogy a járványra adott reakciók megmutatták az autokrata rendszerek gyengeségeit, miközben felfedték a demokráciák előnyeit. Ezek között az első az átláthatóság. Ezen a téren az előbbi rendszerek szörnyen teljesítettek. Türkmenisztánban például megtiltották az orvosoknak, hogy koronavírus-betegséggel diagnosztizáljanak pácienseket, illetve betiltották a járványról folytatandó nyilvános beszédet. Kína ugyan gyorsan mozgósított a védekezésre, a járvány idején, ám jelentős késlekedést szenvedett azért, mert a betegség terjedésének gócpontjában, Vuhanban a helyi vezetők hetekig elhallgatták, mekkora a baj.

Szigor és szigor

Az FT cikkírójának részvételével készült vizsgálat, amely 111 ország esetét tekintette át, azt találta, hogy a demokráciák hatásosabban alkalmazták a korlátozó intézkedéseket, mint az autokráciák. Az utóbbiak keményebb zárlatokat vezettek be és durvábban ellenőrizték az emberek kapcsolatait, ám a demokráciák hatásosabban csökkentették az emberek mozgását, utazását. Nem lényegtelen, hogy ezekben a rendszereken az emberek készségesebben igazodtak a kormányaik által bevezetett új szabályokhoz.

Bár az autokratákról azt tartják, hogy előnyökre tudnak fordítani minden külső fenyegetést, a pandémia kezelésére bevetett módszereik nem találtak követőkre. A kínai válságkezelés kapta ugyan a legnagyobb figyelmet a világ médiájában, ám Dél-Korea vagy Tajvan minden szempontból jobban oldotta meg a problémát. Ebben szerepet játszott, hogy a kutatás szerint a demokrácia mellett a kollektivista társadalomszemlélet járult hozzá a leginkább a válságkezelés sikeréhez.

A kollektivizmus, ami az ázsiai társadalmakat jellemzi, erősíti a más emberekkel, csoportokkal szembeni lojalitást, a szabályok, például a maszkhordás betartását és megkönnyíti az összehangolt cselekvést, választ a kihívásokra. Az európai társadalmakra jellemző individualizmus segíti az innovációt, mert támogatja a szabályoktól való eltérést, ám egyben gyanakvóvá teszi az embereket kormányaikkal szemben, ami nem könnyíti meg az együttműködést. A két érték végül is kiegészítheti egymást: a kollektivizmus a közös fellépéshez, míg az individualizmus az oltáshoz és a gyógyszerek elkészítéséhez szükséges egyéni ambíciónak ad jó alapot. (napi.hu)


 

h i r d e t é s