h i r d e t é s

Kérdezés etikettje

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Kérdezés etikettje

2020. október 17. - 17:58

 

Bizonyára mindenki találkozott kellemetlen, oda nem illő kérdésekkel. 

Vannak, akik úgy hívják fel magukra a figyelmet, hogy kérdeznek akkor is, ha van értelme és akkor is, ha nem. Üdvözlendő minden érdeklődés, hiszen érdemes a tudás kapuit nyitogatni, de a kérdezésnek etikettje van. Eleve nem lehet olyat kérdezni, amire nincs válasz. Pl. miért járják körbe az emberek jobbról balra és miért nem balról jobbra a Kába kövét? A válasz: csak. Amióta a Próféta (béke reá) így végezte el a Towaf-ot, azóta így van. Miért tartjuk a böjtöt Ramadán havában és miért nem más hónapban? Válasz: csak. Hogy hívták a Próféta kedvenc macskáját?
Ezek fölösleges, nem releváns kérdések. Akár van rájuk válasz, akár nincs, nem leszünk tőlük gazdagabbak.
Tehát mindjárt az etikett első pontja, hogy értelmetlen és nem releváns kérdést ne tegyünk fel. Vannak jó és rosszindulatú kérdések. Sokszor cél a lejáratás, belezavarás. Az értelmetlen és nem releváns kérdések mögött a szándékot kell tisztáznunk.
Kérdések részben feltehetők parancsokra, előírásokra vonatkozóan. Azért írom, hogy részben, mert emberi szinten csak korlátozott válasz adható. Ilyen az ima, Haram dolgok elvetése stb. Sokra van válasz, sokra nincs. Amire nem Allah adta meg a választ, arra pontos felelet nem adható. Allah parancsai nem emberi logikával indokolhatók meg. Ahogy egy kisgyerek sem tudja, hogy a hal tele van szálkával, nem érdemes egyből lenyelni, vagy nem szabad minden üvegbe beleinni, mert lehet, hogy az egyikben maró tisztítószer van. Mi is így élünk ebben a világban felnőttként. Szükség van Allah Útmutatására, de fel kell nőnünk megértéséhez.
Több kérdést kaptam disznóhús fogyasztásának tilalmáról, annak okáról. Minden korban született egy válasz. Volt, amikor a disznóhúsban levő parazitákra hivatkoztak, vagy a hús belső összetételére, de az Ószövetségre is vannak hivatkozók. Szerintük Izrael gyermekei megszegték a Shabbatot és az Úr majmokká ás disznókká változtatta őket (5:60, 2:65). Ettől fogva áll fenn a tilalom. Bizonyára lesz még válasz 100 és 300 év múlva is. A pontos válasz csak Allahnál van. Ez nem jelenti azt, hogy a kérdés kutatásával nem kell foglalkozni! Azzal mindig kell és a megfejtések tartalma, minden időben bővüli fog, de talán sosem merül ki. Mindig lesz új tartalom, ami megerősíti az előírás célszerűségét. Ez is a csoda része
A kérdező csak olyan kérdést tegyen fel, amire van kapacitása. Sokan többnek képzeljük magunkat annál, mint amik vagyunk. Előfordul, hogy hiába kapunk választ, azt nem tudjuk hova tenni. A kérdés-felelet alatt nem csak a választ adó, hanem a kérdező is vizsgázik. A Korán sok tétele magyarázható, sokra még nem tudjuk a választ. Itt kérdezőnek és választ adónak egyaránt tudniuk kell a határaikat. Ha a választ adó nem méri fel a kérdezők kapacitását, túl magasra, vagy alul méretezi válaszait, akkor nem a hívők, hanem a hitetlenek táborát fogja növelni. Tehát a kérdések fontosak, azokon keresztül fejlődik gyermek és felnőtt, de a kérdések etikettjét be kell tartani.
A válasz, a válaszadó tudását és intelligenciáját minősíti. A tartalom ad képet tudásáról, annak átadási módja, pedig intelligenciájáról. A kérdés pedig a kérdező egyéniségéről fest képet. Kiderül jelleme, felkészültsége, jólneveltsége. Ugyanis lehet kérdezni alattomosan, rossz szándékkal, figyelmet elterelve, de lehet építő jelleggel, jószándékkal, mindenki gyarapodását szolgálva. A kérdezésnek etikettje van és az Iszlám ezt tanítja.

Ó, kik hisznek! Ne kérdezzetek a dolgokról, amik, ha világosnak is tűnnek, árthatnak nektek. De ha akkor kérdeztek róla, amikor az megynyilatkozott a Koránban, akkor világos lesz. Allah. Allah elnézi ezeket. Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. (Korán 5:101)

Sok titok rejtve van előlünk. Ha ismernénk a jövőt, nem biztos, hogy örülnénk neki, sok esetben megdöbbennénk, depresszióba esnénk. Ha a dolgok belső összefüggéseit látnánk, de emberi aggyal fognánk fel, eltévelyednénk. Allah üzenete saját viselkedésünk kialakítására világos. Sok rejtett dolog van, ami túl mély ahhoz, hogy akár egymagunk, akár kollektív szinten megértsük. Oktalanság lenne az Ismeretlent piszkálni oly módon, ahogy azt páran tették a Próféta idejében. A Korán azonban pár dologról lerántja a leplet. Ezekről már érdemes kérdezni. De sohasem léphetünk túl határainkon. 1. Saját kapacitásunk határán, amivel információt befogadunk. 2. Idő és tér határán, amikor és ahol kérdezünk. 3. Allah Univerzális Tervének határán, amikor egy dologra válasz adódik.
A Korán értelmezéséhez egy tömeg szakértőre, tudósra van szükség és akkor sem érnénk el a teljes megértéshez. A Korán tele van csodával, amik közül a Próféta idejében sok még felfedezetlen volt, de egy részükre ma már van válasz. Ilyen pl. az embrió biológiája, a Föld bolygó végzete stb. Lehetetlen, hogy egy írástudatlan ember, mint Mohammed egy ilyen szöveget produkáljon saját magától. Ez a Korán csodája, amit más Könyv nem képes nyújtani. A Koránt azonban még nem fedezték fel teljesen. Még vannak benne dolgok, amit szakértők sokasága sem tud megmagyarázni, és a válasz csak századok elteltével fog megérkezni. A Koránunk említést tesz ezekről, de a titkok megfejtésére még várni kell.

Abu Hureyra (Allah legyen vele megelégedve) tudósítása: Alla prófétája (béke reá) így szólt: „Amit megtiltottam, azt kerüljétek el. Amit előírtam, azt teljesítsétek képességeitek szerint. Mert azokat, kik előttetek voltak, sok kérdezgetésük és prófétáikkal való szembe szegülésük pusztította el.” Bukhari és Muszlim

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s