Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek januári statisztikáját. Tavaly az év egészében 8,7 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset 2020-hoz képest. Az 5,1 százalékos éves inflációval számolva a reálkereset 3,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint, a nettó 327 700 forint volt. A decemberi 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A kedvezményeket is figyelembe véve nettó átlagkereset 337 200 forintot ért el, 9,4 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó kereset mediánértéke - amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet - 379 600 forint volt, ez 7,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, reálértéke 0,3 százalékkal nőtt közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó mediánkereset 387 600 forintos értéke 7,2 százalékkal nőtt, ami elmaradt az infláció mértékétől.

Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ipari termelői árak februári alakulását. Januárban az ipar belföldi értékesítési árai 35,7, a forintban mért exportárak 15,5 százalékkal emelkedtek. Az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta. Az előző hónaphoz képest az exportértékesítési árak 1,4 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak 4,5, az ipari termelői árak összességében 0,6 százalékkal nőttek. A belföldi értékesítés árai a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 23,8, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 66,3 százalékkal nőttek. Az ipari exportértékesítési árak 15,5 százalékos emelkedésén belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 10,2, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban - a világpiaci árak növekedése következtében - 185 százalékos volt a drágulás.

Pénteken jelenik meg a januári külkereskedelmi forgalom részletes, második becslése. Az első becslés szerint januárban az export euróban számított értéke 15,1, az importé 31,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 1,142 milliárd euróval romlott, 196 millió euró deficitet mutatott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom az exportoldalon 3,4 százalékkal, az importoldalon 1,5 százalékkal emelkedett.

Szintén pénteken teszi közzé a KSH a kormányzati szektor tavalyi éves és utolsó negyedévi egyenlegének adatait. Az előző időszakban, a tavalyi harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 623 milliárd forint, a GDP 4,6 százaléka volt az első félévi 4,2 százalék után. Az első három negyedévben 1570 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya, ami  az előző év azonos időszakához képest 79 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,7 százalékponttal kedvezőbb. A negyedéves egyenleg 85 milliárd forinttal romlott, GDP-arányosan lényegében megegyezik az előző év azonos időszakival. A bevételek 557 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal növekedtek, a  kiadások 642 milliárd forinttal,11,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A tavalyi első három negyedévben a bevételek 1349 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal nőttek, a kiadások 1270 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal emelkedtek. (MTI)