Hétfőn két országgyűlési bizottság is meghallgatja kinevezése előtt Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) leendő vezetőjét. A onkológiai intézet főigazgatójából lett miniszternek előbb a kulturális bizottság előtt kellett bizonyítania a felkészültségét (ide tartozik például a szintén Kásler fennhatósága alá kerülő oktatásügy), majd dél után a népjóléti bizottság következik.

Professzor Oravecz Nóra kiselőadása a nemzeti értékekről

Egy miniszteri meghallgatás sosem showműsor, de ha olyan lesz Kásler Miklós miniszteri működése, mint a bevezető beszéde, akkor

két dologra biztosan számíthatunk a regnálása alatt: unalomra és a tradicionális értékek folyamatos emlegetésére.

Kásler azzal kezdte a kulturális, hogy a közép- és hosszútávú terveiről fog beszélni bevezetőjében. Konkrétumokat alig mondott, felemlegette az Emmi eddig lépéseit, amelyekről azt mondta, hogy jók az alapok, jók az irányok, ezekre kell építkezni. A fő célokat Kásler szerint meghatározott alapértékekből kell levezetni, ezek a nemzet megtartása és a nemzeti szuverenitás védelme, illetve a keresztény- és értékalapú kultúra megerősítése és további fejlesztése. Mindezek alapja a demográfiai helyzet javítása, majd megfordítása a miniszterjelölt szerint.

Kásler Miklós arról is beszélt, hogy cél a teljes foglalkoztatottság elérése, amihez szükséges az innováció, az „árnyaltan differenciált módszerek”, az „iskolából kikerülő képzett szakemberek felkészítése a kor kihívásaira.” Ilyen, a multicégek negyedéves értékelőjéből ismerő frázisokon túl nem hangzott el semmi erről a témáról.

Forrás: 24.hu Fotó: Bielik István

Ezután jött egy Oravecz Nóra-blokk, olyan észrevételekkel, mint hogy

fontos az egyén és a család biztonsága, a testi- és a lelki harmónia,

illetve hogy

a család, a közösség, a nemzet megmaradásához fontos a nemzeti identitás, a hit, a szeretet.

A bizottság fideszes tagjai átszellemült mosollyal hallgatták a professzorhangon elmondott közhelyeket.

A magyar oktatás spirituális, szakrális és digitális lesz

Kiemelt cél a korszerű és magas szintű oktatás

– jelentette ki Kásler. Megtudhattuk, hogy az oktatásban sem lesznek nyaktörő irányváltások: a miniszterjelölt címszavakban elmondta, hogy lesz digitalizáció, innováció – óvodától  a felsőoktatásig –, fel kell készíteni a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira, lesznek ösztöndíjak, pedagógus-béremelés. Hogy pontosan hogy, és mennyi pénzből, az nem derült ki. Az viszont igen, hogy

az oktatás része lesz a magyarság 1500 éves történelmének spirituális és szakrális ismerete.

Kásler azt is szeretné, ha a pedagógusképzést alapjaiban megújítanák, mert szerinte így lehet jobb a köznevelés, majd erre épülve igazi kultúrnemzet a magyar, egyben példa minden európai nép számára.

Forrás: 24.hu Fotó: Bielik István 

Hála Istennek, hogy épült elég stadion!

Kásler Miklós feltárta azt az összefüggést is, hogy mi a közös az egyaránt általa felügyelt kultúrában és sportban: mindkettő lehetőséget biztosít arra, hogy a magyarság megélje általa az identitását. Ezért mindkét terület támogatása fontos. Magyarul: marad a Magyar Művészeti Akadémia és a stadionépítések is.

A sport Kásler szerint „önfegyelemre és önvédelemre tanít”, valamint a különböző népbetegségek megelőzésében is fontos szerepe van. Ezért is jó szerinte, hogy mindenféle sportlétesítmények épülnek szerte az országban.

Cél, hogy minél több kiemelkedő magyar- és nemzetközi sporteseményt szervezzünk!

– mondta a miniszterjelölt, aki szerint a magyar tradíció fontos része az élsport támogatása, de a tömegsport is nagyon fontos, ezért a mindennapos testnevelés is marad. Ezért örül Kásler, hogy megfelelő sportlétesítmények épültek az elmúlt időszakban.

Ellenzékiek két percben

Minden bizottsági tag két egész percben kérdezhetett a miniszterjelölttől, mivel az ülés elején a fideszes elnök, Pósán László ügyrendi javaslatát megszavazva erről döntött a kormánypárti többségű bizottság. Pósán kedves mosollyal kocogtatott is bőszen a poharán mindig, amikor lejárt a szűk időkeret. Ami arra volt elég, hogy minden ellenzéki kérdéseket hadarjon, illetve minden fideszes elmondjon egy tirádát arról, hogy mennyire örül, hogy egy olyan felkészült, kompetens, komplexen gondolkozó ember kapja ezt a nagy tárcát, mint amilyen Kásler Miklós.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes arról kérdezett, hogy lesz-e újra 18 év a tankötelezettségi korhatár, mit tesz majd Kásler a funkcionális analfabetizmus visszaszorításáért, a pedagógusok és a diákok túlterheltségének csökkentéséért. A DK-s Gréczy Zsolt a romló PISA-tesztekkel és a szerinte nem elégséges pedagógus-béremeléssel hozakodott elő.

Dúró Dóra (Jobbik) azt indítványozta, legyen egy másik miniszteri meghallgatás, amikor nem lesz ilyen szűk időkeret. majd arról kérdezett, hogyan oldják majd meg azt, hogy a diákok szerezhessenek nyelvvizsgát még középiskolában, ugyanis 2020-tól a felsőoktatási felvételihez már kelleni fog a nyelvvizsga. A másik jobbikos tag, Farkas Gergely az elvándorlás megállításáról kérdezett.

Az Együtt színeiben mandátumot szerző, de már az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs azt kérdezte, a GDP pontosan hány százalékát fordítanák az oktatásra, és lesz-e párbeszéd oktatási kérdésekről. Az MSZP-s Hiller István Alföldi Róbertről kérdezte a leendő minisztert, konkrétan azt, mit szól ahhoz, hogy két városban sem léphetett fel.

Kásler mindezeket a szakállát simogatva, bölcs nagypapa képzetét keltve hallgatta végig. Majd hosszú, kifárasztó „válaszba” kezdett, amelyben latin idézettől kezdve az óvónő édesanyjáról szóló anekdotáig minden előkerült, csak éppen válaszok nem. Azt mondta ugyanis az új miniszter, hogy a bevezetőben már mindenre előre válaszolt, az értékek le vannak fektetve, majd lefordítják ezeket a gyakorlatra.

Kásler Miklós miniszteri kinevezését 8 kormánypárti igennel és 6 ellenzéki nemmel megszavazta a kulturális bizottság.

Déja vu a népjóléti bizottságban

Kásler bevezetőjének elején ugyanazokat mondta el a népjóléti bizottságban, mint két órával korábban a másik bizottságban. Majd áttért a bizottság hatáskörébe tartozó demográfiai és egészségügyi témákra. Nagy vonalakban elmondta, hogy a kormány eddigi politikája jó irányba ment: folytatni szeretné miniszterként a családtámogatási programokat, örömét fejezte ki, hogy csökkent a fiatalok kivándorlása, illetve azt mondta, az egészségügyi fejlesztések is sok reményre adnak okot, de az alapellátást megerősítené.

Azt mondta a miniszterjelölt, hogy  a következő nyolc évben úgy megfinanszírozzák a magyar egészségügyet, mint még soha korábban.

Érezhető volt, hogy Kásler az egészségügyhöz valóban ért, nem úgy, mint a minisztériumához tartozó többi területhez. Itt egészen konkrétan elmondta, hogy milyen prevenciós célokat, milyen stratégiai elképzeléseket szeretne miniszterként támogatni. Például beszélt szűrőprogramokról, a várólisták hosszának csökkentéséről, a HPV megelőzéséről.

A szegénység újratermelődését megakadályozta részben a gyermeksegély-, és a különböző iskolai felzárkóztatási programok

– tért át a Kásler szociális témákra. Itt ismét döcögősen olvasott fel mondatokat romák felzárkóztatásáról, „rászorulókról”, fogyatékosság-ügyről. A jövendőbeli miniszter visszatért a semmitmondó általánosság világához, és a kormányintézkedések propagandisztikus felsorolásához.

24.hu