A márciusi 25,2 százalékról áprilisban 24 százalékra esett vissza a fogyasztói árak emelkedése, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. A 24 százalékos éves drágulás brutálisan magas szám, akár az eurózóna hét százalékos, akár a környező, nem eurótag országok 15 százalék körüli inflációjával összevetve, rámutatva arra, hogy egy szó nem igaz a kormánypropaganda hazugságából, miszerint „szankciós” infláció sújtaná a magyarokat. A Európa-bajnok infláció, igazi hungarikum, az a kormány inflációgerjesztő gazdaságpolitikájának az eredménye.

Ugyanakkor az egy hónap alatti 1,2 százalékpontos árindex csökkenés az első igazán kézzel fogható jele, hogy a magyar gazdaságban is beindult a hónapok óta várt dezinfláció. Ez egyrészt a világpiaci árak, energiaárak hónapok óta tartó csökkenésének, a bázishatásoknak (a tavalyi áremeléseknek), illetve a hazai kiskereskedelem brutális, 13 százalékos visszaesésének együttes eredménye.

A KSH adatai szerint tehát az árak 12 hónap alatt átlagosan 24 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek 37,9 százalékkal drágultak. A főbb termékek közül a tejtermékek ára 63,5, a vaj és vajkrémé 62,1, az édesipari lisztesárué 61,9, a kenyéré 61,6, a tojásé 51,0, a száraztésztáé 47,6, a péksüteményeké 6,7, a sajté 45,4 és a tejé 43,2 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 41,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3 százalékkal került többe áprilisban, mint egy évvel korábban. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18 százalékkal kellett idén áprilisban többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások díja 14,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 36,2, a belföldi üdülés 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,6, a járműjavítás és -karbantartás 23,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,0 százalékkal került többe.

A KSH mérése szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt – azaz 2023 márciusához képest – átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek, ennél alacsonyabb egyhavi drágulást utoljára 2021 decemberében, vagyis 2022 tavaszi inflációs sokk előtt mértek. Még ennél is örömtelibb hír, hogy az élelmiszerek ára nem változott, az átlagos árváltozás 0 százalék volt – erre 2020 nyara óta nem volt példa. Persze ez csak átlag, ezen belül a csokoládé és kakaó 3,5, az alkoholmentes üdítőitalok és az éttermi étkezés egyaránt 1,4, a kávé 1,2 százalékkal került többe. Árcsökkentést mértek viszont több terméknél: a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9 százalékkal kevesebbe került, mint egy hónappal korábban.

Az éves fogyasztói árindex 24 százalékra csökkent, ezzel szemben az uniós módszertan szerint számolt harmonizált árindex csak 24,5 százalékra mérséklődött. A nyugdíjasokat még mindig lényegesebben nagyobb mértékben sújtja az drágulás, a nyugdíjas árindex 25,3 százalék volt, az előző havi 26,7 százalék után.

Végre egy kellemes meglepetés – írta gyorselemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az áprilisi inflációs adat meghozta a várva várt érdemi lassulást, a fő inflációs mutató ugyanis 25,2 százalékról 24 százalékra mérséklődött.

Habár a tendencia mindenképpen örvendetes, az infláció elleni küzdelem közel sem ért véget

– tette hozzá az elemző.

Márciushoz képest ugyanis az általános árszínvonal 0,7 százalékkal emelkedett. Ez elegendő ugyan ahhoz, hogy továbbra is lőtávolban legyen az év végi egyszámjegyű infláció, ugyanakkor a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez hosszútávon 0,2-0,3 százalék körüli havi drágulás a maximálisan megengedhető.

Előre tekintve, májusban ismét némileg erősödhet a szolgáltatások inflációja a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások áremelése és a telekommunikációs szolgáltatások újabb áremelési körének következtében. Ezzel szemben várhatóan tovább mérséklődik az üzemanyagok ára, a háztartási energia esetében sem várunk felfelé irányuló impulzust. A fogyasztás visszaesésével és a tavalyi év azonos időszakához képest erősebb forinttal pedig vélhetően a ruházati, tartós fogyasztási cikkek inflációs mutatója is mérséklődhet.

Összességében tehát az infláció és a maginfláció folytatódó csökkenésére számítunk a következő hónapokban.

A mai adat fényében továbbra is elérhetőnek tűnik az év végi egyszámjegyű inflációs mutató. Ugyanakkor éves átlagban az ING továbbra is tartja a 19 százalékos előrejelzését, ami messze felülmúlja a kormányzat 15 százalékos várakozását. Habár az év végén már 10 százalék alá eshet a drágulás éves üteme, a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el. Ezzel együtt a monetáris politika számára ismét tágabbra nyílt a kamatvágás lehetőségét rejtő ajtó. Amennyiben a piac a következő két hétben teljesen beárazza a májusi kamatvágást és ez közben nem okoz piaci turbulenciát, úgy az MNB már májusban megkezdheti a kamatcsökkentés ciklust – fogamzott az ING elemzője.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint is megfelel az adat a várakozásoknak. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várnak az Erste elemzői, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében: szeptember lehet különösen látványos ebben a tekintetben. Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. A beígért decemberi egyszámjegyű éves indexre a legnagyobb veszélyt a világgazdasági konjunktúrával újból meglóduló energia- és nyersanyagárak okozhatják az év második felében. Összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció – vagyis ekkor csökkenhet négy százalék alá. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát sugall az elkövetkező időszakban, ugyanakkor mai adat erősíti a májusi, első vágás valószínűségét. (Népszava)