Két interjú a magyar egészségügyről, amit elolvasol és csak pislogsz
Fontos nap július elseje a magyar egészségügyben, ez a magyar egészségügy napja, 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác. - írja a portfolio.hu.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi illetékeseit meg is szólaltatták az ünnep alkalmából, akik meglehetősen egyoldalúan értékelik az ágazatban zajló folyamatokat.
Az elmúlt hónapokban nem telt el úgy hét, hogy ne érkezett volna hír arról, mennyire nehézkesen működik az állami egészségügyi ellátás, mennyire ki van feszítve a rendszer a kínzó munkaerőhiány miatt. A Magyar Orvosi Kamara alig egy hónappal ezelőtt figyelmeztetett: a biztonságos betegellátás már nem biztosítható és hamarosan megroppanhat az egész rendszer. Közben egyre elégedetlenebbek az ágazati érdekvédők.
Ebben a közegben érkezett két olyan interjú az állami egészségügy két legfontosabb vezetőjétől, ami rendívül rózsás képet fest az ágazatról, mintha nem lenne itt semmi látnivaló.
Kásler Miklós miniszter a Mandinernek adott interjút. Néhány gondolatot kiemelnénk:
- Úgy gondolom, hogy együtt állnak a körülmények és a szándékok is: a lakosság és a kormányzat is akarja a változásokat, az egész magyar orvostársadalom, az orvosok, a nővérek, a különböző érdekvédelmi szervezetek is, hacsak nem politikai alapon közelítenek ehhez a kérdéshez.
- Ami az egészségügyi kormányzatot illeti: mi nagyon sok anyagot elkészítettünk, nagyon sok minden át is ment a gyakorlatba, ami egy év alatt azért elég jelentős teljesítmény.
- Az állami egészségügy Magyarországon is lényegesen jobb, mint a magánegészségügy.
- Tehát azoknál az orvosi beavatkozásoknál, amelyek összetettek, komplikáltak, magas technológiai színvonalat, nagy tudást igényelnek, ott az állami tevékenységbe a magánszféra nem tudott beszállni.
- Azt szeretném érzékeltetni, hogy az egészségügy átalakítása nem megy egyik pillanatról a másikra.
- Én úgy gondolkodom, hogy az alapellátás az alap. Mert ott találkoznak a családi orvosok, a gyermekorvosok, a fogorvosok azokkal az emberekkel, akik a lakosságot jelentik.
- Ezért kell a diagnosztikát az alapellátásba tenni. És akkor megszűnik a kórházakban a tumultus. Mert a kórházba jelentkezők jelentős része ellátható lenne a családi orvosok által vagy a járóbeteg-ellátóhelyeken.
- Az orvoselvándorlás tendenciájáról pedig annyit: annak dinamikája jelentősen csökkent.
- Magyarországon a betegek mindent megkapnak, amit más kulturált országokban megkaphatnak. Minden gyógyszert meg lehet kapni, a magyar oltási rendszer a világon az egyik legjobb, a magyarhoz hasonló védőnői rendszer a világon máshol gyakorlatilag nem létezik.
- Egyetlen egy ország sincs a világon, amely minden igényt ki tudna elégíteni.
Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral pedig kedden jelent meg interjú a Magyar Nemzetben:
- Ma Magyarországon az egészségügyben dolgozókban megvan a bátorság, kötelezettségtudat és áldozatvállalás ahhoz, hogy ha látnak valamit, amiben fejlődni kell, mernek változtatni: így lesz folyamatosan javuló az egészségügyi ellátás.
- Szeretnénk ezúton is kifejezni a köszönetünket minden egészségügyi dolgozónak.
- A kórházakat talán már nem is a kór, a betegség házainak, hanem egészségközpontoknak kellene hívnunk, amelyekben folyamatosan fejlődnek a gyógyítás módszerei, gondoljunk csak az egynapos sebészetekre.
- Orvosok béremeléséről: A kormány valóban ígéretet tett arra, hogy ebben a ciklusban biztosítja a béremelést, ám konkrét összegeket még nem állapított meg.
- Azt látjuk, hogy a több irányból érkező, de egyfelé mutató intézkedésekkel valóban megállt az egészségügyben a 2010-es évek elejéig tapasztalható létszámcsökkenés.
- Sőt, megfordult a trend és kezdenek többen visszatérni, illetve elhelyezkedni az ágazatban. Hatezerrel több orvos praktizál hazánkban most, mint 2010-ben.
- A finanszírozási rendszer rendbetétele hosszabb folyamat, de elmozdultunk abba az irányba, amely a kórházak valós költségeit veszi figyelembe.
- Számos előkészítő anyag megszületett, amelyek abban segítenek, hogy a finanszírozás teljes struktúrája átalakulhasson.
- A változás érdekében szorosan együttműködünk a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Kórházszövetséggel, illetve az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével.
- Igyekszünk olyan megoldásokat találni, amelyek a kórházak szakmai munkáját stabilan támogatják és elősegítik a költségvetés jobb betartását.
- Mindez az átalakítás olyan, mintha gyorsvonatot szerelnénk menet közben: a betegellátásnak mindeközben biztonságosnak és folyamatosnak kell lennie.