Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét, bár nem ért egyet az indoklással

- mondta a miniszter.

A bírók azonban a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmussal kapcsolatos ítéletükben aláhúzták,

hogy az áthelyezésről az uniós belügyminiszterek tanácsában 2015-ben hozott döntés végrehajtására kijelölt kétéves időszak szeptember 26-án véget ér

- mutatott rá Trócsányi László.

Szerinte az átmeneti intézkedésként elfogadott döntés szeptember 26-án érvényét veszti, így Magyarország akár teljes mértékben eltekinthetne a menekültek befogadásától, az Európai Bizottság értelmezése szerint viszont a döntés a határidő lejárta után is érvényes.

A belügyminiszterek határozatában nincs ilyen előírás, amennyiben pedig Magyarország mégis elfogadná a brüsszeli bizottság álláspontját, egy határozott időre szóló döntés határozatlan idejűvé válna, ami jogbizonytalanságot okozna.

A legtöbb uniós tagállam nem hajtotta végre a döntést, csupán 27 ezer menedékkérőt fogadtak be, így "ez nem sikertörténet a bizottság számára".

Arra a felvetésre, hogy a bizottság éppen ezért kötelezettségszegési eljárásokat indított, rámutatott, hogy csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen.

Megjegyezte: kérdés, hogy miért csak e három ország ellen indult eljárás, és az is kérdés, vajon mi a különbség egy olyan ország, amely a kvótája 0,7 százalékát teljesíti, és egy olyan ország között, amely egy menedékkérőt sem fogad be. (Orbán beengedné a menekülteket egy feltétellel)

Nem ér "retorzió" egy tagállamot, ha befogad 15 menedékkérőt, és ezzel kvótája 0,7 százalékát teljesíti. Kérdés, vajon miért baj, ha egy tagország nem így jár el, hanem "politikailag és jogilag feltesz egy elvi kérdést". Talán az gond, hogy ez "politikailag nem korrekt"?

Magyarország is befogadhatott volna 20-30 menedékkérőt, akik aztán néhány nap múlva továbbmentek volna Németországba, de a magyar kormány inkább

elvi szinten fogalmazta meg álláspontját, mert ezt tartotta őszintének

- mondta.

Ezért viszont Magyarország

keményebb elbánásban részesül, mint a többiek", ami "nyitva hagy kérdéseket a tagállamok egyenlőségét illetően 

- mondta Trócsányi László.

Nem azt követeli, hogy a bizottság valamennyi tagország ellen indítson kötelezettségi eljárást, bár ebben az esetben Brüsszel lépése "legalább nem lenne politikai színezetű". Inkább beszélni kellene arról, hogy a menekültkvótákról hozott döntés nem váltotta be a várakozásokat.

A bizottság által hatástanulmányok nélkül előkészített és csupán 13 nap alatt elfogadott döntés "a gyakorlatban nem működőképes" - tette hozzá.

Mindebből az a "tanulság", hogy nem szabad alábecsülni az uniós állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács szerepét, "nem éri meg" fellépni kompromisszumaikkal szemben - mondta a miniszter, felidézve, hogy az Európai Tanácsban 2015 júniusában a menedékkérők önkéntes alapú elosztásában állapodtak meg. Mint mondta, "aggasztó", hogy a belügyminiszterek 2015 szeptemberében mégis kötelező jellegű elosztásról döntöttek.

Arra a felvetésre, hogy valahogyan mégiscsak kell dönteni, leszögezte, hogy ő a tárgyalásokban hisz, mert "ez az Európai Unió értelme és célja". Tárgyalni kell és kompromisszumokat kell kötni, és ebben a folyamatban a tagállamoknak tisztelniük kell egymást, a bizottságnak pedig javaslatai összeállításában tekintetbe kell vennie a tagállamok történelmi és kulturális sajátosságait.

A közép-európai gondolkodásmód és lelkület eltér a nyugat-európaitól, "nekünk nem voltak gyarmataink, nem vettünk részt háborúkban, katonáink csak a békefenntartásban tevékenykednek, és nem szeretnénk részt venni a realitás nélküli demokráciaexportban".

Ráadásul a térség 40 évig megszenvedte a kommunista diktatúrát, Közép-Európa ezért is "nagyon érzékeny" az identitását érintő döntésekre.

Természetesen "le lehet szavazni a közép-európaiakat és rájuk lehet kényszeríteni dolgokat", de ez

nem különösebben bölcs, és az EU erősítése helyet elmélyíti a repedéseket Európában

 - mondta Trócsányi László. Jobb a tárgyalás és a konszenzus lehetőségét keresni, "mi mindig készen állunk erre".

Arról is beszélt, hogy a következő lépés remélhetőleg nem az állandó menekültkvóták bevezetése lesz. Kifejtette, hogy a menekültpolitika feletti kompetencia megoszlik az EU és a tagállamok között, és a kérdés az, vajon szabad-e ezt a megosztott kompetenciát kiüresíteni a tagállamok rovására.

A bevándorláspolitika egyértelműen tagállami hatáskor, de most "a migrációs politika és a menekültpolitika összekeveredik", és nehéz szétválasztani őket.

Arra a kérdésre, távozik-e Magyarország az EU-ból, ha bevezetik az állandó menekültkvótát, Trócsányi László kijelentette, hogy

Magyarország számára az uniós tagság és annak megtartása nem kérdés, "az unió része vagyunk, az unióhoz tartozunk", a vitákat pedig "családi vitáknak lehet tekinteni".

Arra a felvetésre, hogy magyar és lengyel miniszterek politikailag motivált döntésnek nevezik az Európai Bíróság ítéletét, Trócsányi László azt mondta, hogy nem tartja megfelelőnek ezt a megfogalmazást.

Az Európai Bíróság "független igazságszolgáltatási szerv", egy intézmény, amelyet "komolyan kell venni", ami azonban nem jelenti azt, hogy a bírók érvelésével mindig egyet kell érteni.

(MTI)

napi.hu