"Úgy vélem, ez a beszélgetés, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet fog adni kétoldalú kapcsolataink fejlődésének" - közölte az ukrán elnök, miután a háború kitörése óta először folytatott telefonbeszélgetést kínai kollégájával.

Hszi Csin-ping a beszélgetés során - eddigi álláspontjának megfelelően - "párbeszédet és béketárgyalásokat" sürgetett, és közölte: Kína különmegbízottat küld Ukrajnába és más országokba, hogy segítsen "mélyreható kommunikációt" folytatni az összes féllel az ukrán válság politikai rendezése érdekében.

Ukrajna, valamint a nyugati országok és Peking között legutóbb komoly feszültséget keltett, hogy Kína párizsi nagykövete nem volt hajlandó szuverén államokként elismerni Ukrajnát és más posztszovjet köztársaságokat, szerinte "nincs olyan nemzetközi szerződés", amely ezt rögzítené. A nyugati tiltakozás miatt a kínai külügyminisztérium elhatárolódott párizsi nagykövetétől.

Tekintve az utóbbi időben megélénkülő orosz-kínai diplomáciát, a Moszkvának szánt esetleges kínai fegyverszállításokról szóló híreket és orosz-kínai közös hadgyakorlatok kilátásba helyezését, különösen figyelemre méltó, ahogyan Hszi Csin-ping Zelenszkijnek fogalmazott: szerinte

Kína nem fogja sem a túloldalról nézni a tüzet, sem olajat nem fog önteni a tűzre, nemhogy kihasználni a haszonszerzés lehetőségét.

Hszi elismerte, hogy a válságnak nemzetközi szinten "jelentős hatása" van, és szerinte az "egyetlen járható út a párbeszéd és a tárgyalás".

Van egy fontos hátsó szempont is

A váratlanul érkezett kínai megkeresésnek vannak az ukrajnai háborútól független, belső okai is. A kínai vezetést rendkívül aggasztja az USA katonai jelenlétének erősödése a távol-keleti térségben, ami számára fontosabb, mint az ukrajnai front. Peking évek óta nehezményezi az amerikai hadfelszerelés telepítését a koreai félszigetre, annak ellenére, hogy a csapásmérő eszközök nem Kínára, hanem Észak-Koreára vannak becélozva.

Haraggal fogadják azt az amerikai tervet is, ami erődszigetté alakítaná át az Indiai-óceán legnagyobb támaszpontját Guam szigetén, de méginkább azt, hogy a katonai kapcsolatok tovább szélesednek Dél-Koreával, aminek tavaly megválasztott (és harcias) új elnöke jelenleg 7 napos látogatáson van az Egyesült Államokban, és ennek során a katonai együttműködés fejlesztéséről is aláírtak egy megállapodást.

További aggodalomra ad okot Pekingben, hogy a két vezető megállapodott abban, hogy 40 év után ismét behajózik egy amerikai nukleáris tengeralattjáró Dél-Koreába. Emellett sűrűsödni fog az amerikai stratégiai bombázók és repülőgéphordozók jelenléte is a térségben. Mindez összeadva az AUKUS nevű katonai egyezménnyel (USA, Egyesült Királyság, India és Ausztrália) - már komoly kockázatokat jelent Kína számára.

Kötéltánc egy hajszálon

Kína semlegesnek vallja magát az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban, de olyan 12 pontos "béketervet" készített, amelynek nem része Ukrajna területi integritása.

Peking nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót, és nem volt hajlandó nyilvánosan felszólítani Oroszországot csapatai kivonására. Ehelyett azt hangoztatta, hogy minden ország "jogos" biztonsági aggályait figyelembe kell venni, és - a Kreml narratívájához hasonlóan - a NATO-t és az Egyesült Államokat vádolta a konfliktus szításával.

Nem sokkal Hszi Putyinnál tett látogatása után Zelenszkij is meghívta a kínai elnököt Kijevbe, erre Peking hivatalosan még nem reagált. (Euronews)