Még az egyes városok bírósági gyakorlata között is különbség van abban, milyen gyakran élnek az előzetes letartóztatás lehetőségével. A jogászok alapvetése, hogy nincs különbség kis hal és nagy hal között. Az átlagpolgároké pedig az, hogy van.

Durva becslés szerint a gyanúsítások kevesebb mint 10 százalékánál helyezik előzetes letartóztatásba az elkövetőt. Dr. Horváth Csaba ügyvédet kérdeztük arról, min múlik az előzetes letartóztatás elrendelése, mert a közvélemény nehezen követi a logikát. Könnyen ver emiatt gyökeret a vélekedés, hogy a kisembert azonnal lecsukják, nehogy eltüntethesse a bizonyítékokat, a tehetősebbek szabadlábon vannak. Hogy még nehezebb legyen ebben eligazodni, még a két ismert brókerbotrány folyománya közt is van különbség.

– Egyikünk sem tudja, hol tartanak ezek az ügyek, mert azt is nyomozásnak kell kideríteni, hogy volt-e bűncselekmény. Ez lehet percek kérdése egy véres kés esetében, s beletelhet hetekbe is. Véleményem szerint nem lehet pillanatok alatt eldönteni, hogy például az engedély nélkül kibocsátott kötvényeknek van-e ingatlanfedezete vagy sem. Fel kell tárni, s ebből a szempontból máris jelentős különbséget látok a két brókerbotrány között. Úgy tudom, a Buda-Cashnek jóval kevesebb ingatlantulajdona van, és nem is hivatkozott ilyen fedezetre – mondja.
Dr. Horváth Csaba szerint a Quaestor esetében az is szempont, hogy valóban minden erőfeszítést megtesznek-e a cég reorganizálása érdekében. 

– Ha azt állítják, kísérletet tesznek az ügyfelek kártalanítására – mindegy, hogy magánemberként ezt elhiszem-e vagy sem –, vizsgálni kell, mert az biztos, hogy előzetes letartóztatásban senkinek nincs lehetősége a cég megmentésére. Egy bűnöző előzetes letartóztatásánál ehhez képest kevesebb kockázatot vállalna a bíróság, ezt azért kimondhatjuk. Mert a polgári jogi felelősség is más, ha mégis kiderül, hogy a bizonyítékok nem állják meg a helyüket. Képzeljük el, ha később egy felmentett gyanúsított arra hivatkozik: „én kártalanítottam volna a kedves ügyfelet, de előzetes letartóztatásba helyeztek" – fogalmaz az ügyvéd.

Magánvéleményét nem árulja el, de jogászként azt mondja, kisember és nagyember között egyebekben nincs különbség a bíróság és ügyészség szemében. Egy dologban viszont rendszeresen téved a közvélemény: előrehozott büntetésnek tekinti az előzetes letartóztatást, holott kényszerintézkedés, amire a négy törvényi okból egyet meg kell állapítani. 

– Ha leszűkítjük ezt a brókerbotrányra, nem sok okot látnék a legsúlyosabb kényszerintézkedésre a törvény alapján. A bűnismétlés, a bűncselekmény folytatása kizárt, mert ahhoz valakinek kötvényt kellene venni a cégtől. A tanúk ebben az ügyben nehezen manipulálhatók, a szervereket pedig lefoglalták. A szökés, elrejtőzés veszélye talán az egyetlen, amiről vitatkozni lehetne, de a magánvéleményem az, hogy az elrejtőzés borzasztóan súlyos terhet jelent. Egyrészt nagyon sokba kerül, mert mindig változtatni kell a személyazonosságot, a lakást. De a legnehezebb az, hogy a rejtőző minden kapcsolatot megszakít a hozzátartozókkal és közben tíz évig csak retteg egy ártatlan közúti ellenőrzésnél is. Tudok olyan emberről, aki tizenöt évig bujkált Budapesten, de ezt a többség nem bírná ki ennyi időn keresztül – osztja meg tapasztalatait dr. Horváth Csaba.

Ha mindent mérlegre teszünk, az emberi tényezőt akkor se hagyjuk ki. Az ügyvéd szerint még az egyes városok bírói gyakorlata között is különbség van.

– Megfigyelhető, hogy míg az alig nyolcvan kilométerre fekvő Veszprém bírói tanácsai szigorúbbak Győrnél, addig az előzetesek elrendelésénél Győr a keményebb. Ez nagyban függ attól, hogy hol melyik bírónak ki volt a tanítómestere, hogyan szocializálódott – véli a jogász, aki szerint a bűnügyek nem egész tizedénél rendelnek el előzetes letartóztatást.
Kérdeztük álláspontját a Rogán-féle előterjesztésről is a magánvagyonok lefoglalásával kapcsolatban. Horváth Csaba szerint a gyakorlaton csúszna el a dolog, mert a vagyont bárki offshore cég tulajdonába menthetné.

kisalfold.hu