A Korrupcióellenes Szövetség nevű új civil szervezet kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban. Ezért vagy sem, de a velencei önkormányzat sietve visszavonta a döntését - írja az Átlátszó.

A lap szerint, az első Orbán-kormány idejében kezdődött nagy termálfürdő-építési láz lecsengésével számos önkormányzat került slamasztikába. Az önkormányzatok bevonásával, gyakran önkormányzati hitelfelvétellel, súlyos milliárdokból, nagy reményekkel indult fürdőberuházások többsége már a beruházási szakaszban bajba került, a befejeződött projekteknek pedig a rentábilis üzemeltetés jelentett megugorhatatlan akadályt.

Nem történt ez másképp Velencén sem. A Velencei-tó partján lévő, 2008-ban átadott Velence Resort & Spa termálvizes wellnesshotelt és konferenciaközpontot üzemeltető cég, a Velence Termál Kft. 2012-ben csődbe ment. A fürdő és a hotel épületei Velence egyik panorámás tóparti telkén állnak. A létesítmény üzemeltetését az Eventhotels Zrt. vette át úgy, hogy a fürdőkomplexumnak helyet adó tóparti telek tulajdonosa a velencei önkormányzat, amelynek a fürdő üzemeltetője évi 22 millió forint bérleti díjat fizet.

A csődbe ment korábbi üzemeltető cég egyik tulajdonosa, a Metal Holding Zrt. ugyanakkor jogi eljárást indított az önkormányzat ellen szerződésszegésre hivatkozva, amit választott bírósági eljárásban tárgyalnak. Az azóta felszámolás alá került Metal Holding Zrt. közel 500 millió forintot követel az önkormányzattól.

A Metal Holding felszámolója a felszámolási értékesítés során a szóban forgó követelést 282 millió forintra taksálta – ehhez képest az augusztus 19-én lezárult elektronikus árverési eljárásban mindössze 15 millió forint volt a legmagasabb ajánlat. Az önkormányzat mégsem bízott a per megnyerhetőségében, a pénzügyi bizottság 200-250 millió forintos perveszteséget becsül az eljárás végére.

Velence város adósságállománya a becsült perveszteség nélkül is elég magas, még azután is, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció során az adósság felét, mintegy 700 millió forintot, átvállalta az állam. A város vezetői azt a félelmüket hangoztatva, hogy a bukónak prognosztizált per nyomán keletkező költségek bedönthetik a város költségvetését, azaz a csődbe viszik a települést, szabadulni próbálnak a költségvetést fenyegető pertől.

A csődveszélyre hivatkozva a képviselőtestület 2015. május 21-i zárt ülésén különös határozatot hozott: amennyiben város elveszti a Metal Holding által indított pert, akkor szerződést kötnek a termálkomplexumot üzemeltető Eventhotels Zrt.-vel az adósság átvállalásáról – ennek fejében pedig a cég megkapja a fürdőkomplexumnak helyet adó tóparti telek tulajdonjogát.

A sajátos csereügyletről szóló határozattal azonban valami probléma lehetett, mert Koszti András polgármester, némi vívódás után, 2015. június 10-én rendkívüli testületi ülést hívott össze, melynek napirendjén ismét az Eventhotelsszel kötendő szerződés szerepelt. Ezen az ülésen már arról döntöttek, hogy nem várják meg a vészterhesnek beállított per kimenetelét, hanem azonnal megkötik a szerződést az Eventhotels Zrt.-vel.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint ekkor Szabó Attila önkormányzati képviselő felvette, hogy amennyiben megvan a kölcsönös jó szándék a város és a fürdőt üzemeltető cég között, akkor miért nem elég utólag megkötni ezt a szerződést, ha kiderült, hogy tényleg pert veszít a város? Válaszul az ülésen jelen lévő Berger András, az Eventhotels vezérigazgatója azt mondta, hogy „csak és kizárólag a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló üzleti lehetőség elfogadható a számukra”

A tervezett szerződés értelmében az önkormányzat átruházta volna a 28.986 négyzetméteres tóparti telek tulajdonjogát az Eventhotelsre, cserében pedig a szállodaüzemeltető átvállalta volna a Metal Holding által indított perben keletkező potenciális, jövőbeli veszteséget úgy, hogy a perben a választott bírósági eljárásnak még nincs eredménye.

Az ügylet további érdekessége, hogy a tóparti panorámás terület nagyon alacsony áron, négyzetméterenként 10 ezer forintért került beszámításra.

A telek könyv szerinti értéke 106 millió forint, a képviselőtestületi ülésen 265 milliós összeg hangzott el, a szerződésben szereplő értékbecslés szerint pedig a terület 304 millió forintot ér – de ez még így is jóval olcsóbb,  mint amennyiért további telkeit a velence.hu honlapon hirdeti az önkormányzat.

A szerződés-tervezetben ráadásul kikötötték, hogy amennyiben elkezdődik az L. Simon László államtitkár által megálmodott uszoda építése, akkor az Eventhotels egy általa részben tulajdonolt cég Béke utcai területét apportként beviszi az uszoda kivitelezését végző vállalatba, így abban maga is tulajdonossá válik.

Érdekes egybeesés a történetben, hogy a velencei önkormányzat mindössze néhány nappal azután írta felül először saját korábbi döntését, hogy a Velencei-tó körül érdekeltségekkel rendelkező, az Eventhotels Zrt.-nek a rákellenes barackmagjáról elhíresült Simon és Simon Kft.-n keresztül gyümölcsöt szállító L. Simon bejelentette uszodaépítési elképzelését.

Forrás: atlatszo.hu

A 2014. decemberében alapított, Horváth András volt adóhivatali elemző által elnökölt Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület július elején szerzett tudomást a gyanús ügyletről. A szervezet a szükséges információkat összegyűjtötte, és július 22-én a Fejér megyei kormányhivatalhoz fordult az ügyben. A korrupcióellenes civilek azt követelték, hogy a megyei hivatal akadályozza meg az általuk törvénysértőnek tartott csereügyletet.

A kormányhivatal válaszában azt írta a Korrupcióellenes Szövetségnek, hogy hozzájuk július 31-én beérkezett Velence önkormányzatától az a dokumentum, mely azt igazolja, hogy július 6-ai zárt ülésén a képviselőtestület hatályon kívül helyezte a kifogásolt, június 10-i határozatot. Hogy valójában mi történt, az az önkormányzat honlapján fellelt jegyzőkönyvből nem derül ki, az viszont igen, hogy valóban újabb zárt ülést tartottak a kérdésben.

A múlt héten többször kerestük Koszti András polgármestert az ügyben, hogy megtudjuk, mi volt az oka a gyors retirálásnak, és mit tervez ebben a helyzetben, azonban nem sikerült elérnünk. A polgármester a klasszikus egérutat választotta: visszahívást ígért, de aztán persze nem hívott vissza, később már akkor sem volt elérhető, mikor a hivatal dolgozói szerint bent ült az irodájában. Végül eljutottunk a jól bevált csapdába: az önkormányzati dolgozók a polgármesteri hivatalhoz küldtek, onnét visszairányítottak az önkormányzathoz – ezen a ponton feladtuk.

atlatszo.hu / Vágó Gábor / A szerző a Korrupcióellenes Szövetség Egyesület tagja / Közreműködött: D. Kovács Ildikó