A szokásjogtól eltérően a harmadik Orbán-kormány nem fogadtatta el programját az Országgyűléssel.

Miután a kormánypártok választási programot sem tettek közzé, ezért nehéz felmérni, hogy mi várható az elkövetkező négy évben. Az éves költségvetésen túl, az egyetlen kötelező dokumentum, amit a kormánynak meg kellett csinálni, és iránytűként szolgálhat, az a konvergencia program. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi olvasható ki kormányzati programként ebből az anyagból.

2010-ig hagyomány volt, és egyfajta választói elvárás is, hogy a kormányzásra törekvő pártoknak valamilyen formában, és szakmai mélységben elkészítve legyen választási programja. Ez alapján a megválasztásra kerülő kormányfő beterjesztette kormányprogramját az Országgyűlés elé, amely nyilvánvalóan nem volt kötelező érvényű, de mindenképpen jelzőbójákat tartalmazott. Azaz megmutatta, hogy milyen területekre fognak koncentrálni a kormányzati szakpolitikák a ciklus egészében.

A mostani választás ebből a szempontból jelentős változást hozott. A Fidesz-KDNP semmilyen választási programnak látszó dokumentumot sem mutatott be, illetve úgy választották meg a miniszterelnököt, hogy nem mutatta be kormányának programját.

Az Európai Unió felé való kötelezettségeink miatt ugyanakkor van egy minden évben kötelezően megírandó dokumentum, amely három éves távlatban tartalmazza a kormány szándékait. Ez a konvergencia program, amely konkrét számokat tartalmaz költségvetési tervezési irányokkal, a gazdasági és társadalmi fejlődést bemutató tervekkel kapcsolatosan. Természetesen annyiban van ennek az anyagnak kötelező ereje, hogy a végcélt, azaz az alacsony költségvetési hiánycélt, a csökkenő államadósságot, és az alacsony inflációt teljesítenie kell a kormányzatnak. Az viszont, hogy ezt milyen eszközökkel éri el, lényegében nemzeti szuverenitás lehet.

Az április végén a kormány által elfogadott konvergencia program megítélésünk szerint 4 pontban értelmezhető a kormányzati program szempontjából:

1. Nem lesz rezsicsökkentés

A Konvergencia Programban szerepel, hogy „a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től kezdődően pedig évente közel 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi.” A jövő évre vonatkozó növekedés abból ered, hogy idén három különböző időpontban csökkentik a villamosenergia, a gáz és a távhő árát.

Ez azt jelenti, hogy nem számol a kormány további rezsicsökkentéssel a jövő évben. Azaz a 2013-ban megkezdett folyamat megáll, illetve azt sem tervezik, hogy az állami közműszolgáltatás olcsóbb lenne, mint a jelenlegi rendszer. Ellenkező esetben ennek a lakossági megtakarításokra gyakorolt hatását biztosan feltüntették volna, mivel ez a fogyasztás erősödését, a gazdaság fejlődését vetítené előre.

2. Nem lesz több pénz közmunkára

A kormány az országgyűlési választások után döntött arról, hogy havi átlagban 200 ezer nyolc órában foglalkoztatott közmunkást akar ez évben alkalmazni. Ez, ha ténylegesen teljesül a terv, akkor a jelenlegihez képest kb. 100 milliárd forintos többletköltséget jelentene a mostani költségvetésben tervezettekhez képest.

A konvergencia programban ugyanakkor nem szerepel, hogy további forrásokat akarnának erre a területre átcsoportosítani. Pedig ez alapvetően érintené az idei költségvetés fenntarthatóságát, és a jövő évi terveket.

3. Az SZJA 9%-ra mérséklése várat magára

A választások előtti kormánypárti ígéretek egyike volt a 9%-os SZJA kulcs bevezetése. Varga Mihály miniszter ezt már 2015-re megvalósíthatónak tartja. A konvergencia program ugyanakkor nem tartalmazza ennek a fedezetét, mivel 2017-ig kitekintően a jövedelem és vagyonadók GDP szerinti nagyságát 6,7%-ra becsülik. Ez jelenleg 6,9%.

Abban az esetben, ha a 9%-os SZJA kulcs megvalósulna, az évente500 milliárd forinttal csökkentené az adóbevételt. Ez pedig a jelenlegi számok szerint csak akkor valósítható meg, ha az állam a vagyonadó ágon szedné be ezt a pénzt. Ezt nem fogja felvállalni a kormány.

4. 2016 lesz a kormány mélypontja

A kormány is elismeri, hogy a beruházások motorját az európai uniós alapokból kapott támogatások jelentették. Ugyanakkor a konvergencia programban már most felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban kifut a mostani programok hatása, és az új pályázati időszak még nem érezteti kedvező hatását. Ez pedig kimondatlanul az állami beruházások visszaesését jelenti, amely leginkább az építőiparra lesz hatással.

Amennyiben a gazdasági növekedés addigra nem lesz képes felpörögni, és a versenyszféra saját forrású beruházásai nem veszik át az állam helyét, akkor biztosan további nehézségek elé néz aa gazdaság és a várt növekedés elmarad. Ez pedig politikailag a ciklus közepén komoly problémát jelent majd a kormánynak.

Milyen lesz a következő kormány karaktere?

Fontos felhívni a figyelmet, amennyiben a következő négy évnek valóban csak ez lesz a kormányzat programja, akkor ténylegesen csak a korábbi változások konszolidációja, korrekciója várható. Ez meglepően kevés lenne az előző ciklus minden területet átalakító kormányzati tevékenységéhez, és nem is jelentene olyan vezérfonalat, mint a rezsicsökkentés volt.

Összefoglalva tehát, amennyiben a gazdaság nem lesz képes kiszolgálni a még nem ismert kormányzati (vágy)álmokat, akkor maradnak a ma is már szép számmal látható szimbolikus ügyek, a háborús retorika, amely majd megpróbálja lefedni a menedzser üzemmódba kapcsolt kormányzati munkát.

policyagena.hu