Korlátozták a frakcióalakítás lehetőségeit a parlamentben
A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály kedden 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek.
Az MSZP és a DK képviselői kivonulnak az ülésteremből az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló szavazás után az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. A jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. MTI/Illyés Tibor
Az előterjesztők célja - mint azt az indoklásban írták -, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.
Így kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson.
A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak.
A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.
Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.
A módosítás arról is rendelkezik, hogy az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló tájékoztatást a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának speciális fajtájaként nevesíti. A házszabály úgy szól majd, hogy a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően annak kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az ülésnap kezdetekor, napirenden kívül felszólalhat.
A házszabály-változtatás érinti a törvényalkotási bizottság munkáját is: így például a tárgysorozatba-vételi vitákat ezentúl nem a plénum előtt, hanem a bizottságban folytatják le.
Elejét kell venni annak, hogy egy 0 százalékos párt innen-onnan összeverbuvált képviselőkkel hozzon létre parlamenti képviselőcsoportot, ahogy ez a Párbeszédnél történt
- indokolta múlt héten a módosítást az Atv.hu-nak a Fidesz-frakció sajtóosztálya.
(MTI)