Első ízben mutattak ki a Föld mindkét pólusán nanoműanyag-szennyeződést, ami azt jelenti, hogy a láthatatlan méretű szennyező részecskék a bolygó minden pontján jelen vannak. Ezek kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, melyekről már korábban kimutatták, hogy világszerte jelen vannak a Földön.

A Grönlandot borító jégminta vizsgálata kimutatta, a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik a sarki térséget, a szennyező részecskék nagy része – negyede – járműgumikból származik. Azt valószínűsítik, hogy Észak-Amerika és Ázsia nagyobb városaiból fújja a nagyon könnyű nanorészecskéket Grönlandra a szél a levegőben, míg a Déli-sarkra az óceáni áramlatokkal jutnak el.

A DÉLI PÓLUS SZENNYEZETTSÉGÉT A MCMURDO-SZOROS TENGERI JEGÉNEK MINTÁJÁVAL VIZSGÁLTÁK.

A műanyagok vegyi szennyezőanyagnak számítanak, a globális szennyezés már meghaladta az emberiség számára a biztonságos határértéket, a műanyagrészecskéket a magashegységektől kezdve az óceánig mindenhol megtalálták. A szervezetbe bejutó részecskék pedig az emberi sejteket is károsítják, citotoxicitást és gyulladást okozhatnak.

Dusan Materic, az Utrechti Egyetem munkatársa, az új kutatás vezetője elmondta:

a Déli- és az Északi-sarkvidéken is kimutattunk nanoműanyagokat. Ez azért nagyon fontos fejlemény, mert a nanoműanyagok a mikroműanyagokhoz képest toxikológiailag nagyon aktívak.

Az északi sarkvidéken 14 méteres mélységből származó mintát vizsgáltak, melynek rétegei 1965-ig visszanyúlóan raktározták el a Föld történetét. A kutatók nem azon lepődtek meg, hogy nanoműanyagot találtak, hanem azon, hogy a mintákban évtizedes mélységekben is mindenhol jelen volt. A sarkvidéki jégben korábban mikroműanyagokat már kimutattak, a nanorészecskéket azonban most első ízben. A korábbi felvetéseket, melyek szerint főként a műanyag csomagolásokból és járművek gumiabroncsaiból származnak a sarki jégben található szennyeződések, az új vizsgálat igazolta.

Az Environmental Research című folyóiratban publikált új tanulmány szerint a grönlandi jégben 13 nanogramm nanoműanyagot találtak milliliterenként, az antarktiszi jégben viszont négyszer többet. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tengeri jég kialakulása koncentrálja a részecskéket. Grönlandon a nanoműanyagok fele polietilén volt, amelyet eldobható műanyagzacskókhoz és csomagolásokhoz használnak, negyede gumiabroncs-részecske volt, ötöde pedig polietilén-tereftalát (PET), amelyet palackok és ruházati cikkek készítéséhez használnak.

Az antarktiszi jégben talált nanoműanyagok fele szintén polietilén volt. A második leggyakoribb műanyagrészecske pedig a polipropilén volt. A lakott területektől messze fekvő Antarktiszon nem találtak gumiabroncs-részecskéket.

Materic szerint a kutatásnak ebben a korai stádiumában még nem lehet komoly következtetéseket levonni, de az eddigi vizsgálatokból úgy tűnik, nagy problémával állunk szemben, hogy pontosan milyen naggyal, azt azonban egyelőre nem lehet tudni. (Environmental Research, Guardian, MTI) / Index