"A kormány számos más a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és a felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött" – olvasható a kormány oldalán a rejtélyes közlemény, ugyanis nem derül ki belőle, hogy a koncessziós szerződés módosítása valamint a kiadáscsökkentés mit is jelent, mire vonatkozik valójában.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által jegyzett néhány sorból csupán annyit lehet megtudni, hogy a cél a költségvetési teher csökkentése, ennek

érdekében számos beruházás leállításra és átütemezésre került a háború kitörését követően

Azt is írják, hogy 

az elhúzódó háború okozta előre nem látható hátrányos következmények ellenére a gyorsforgalmi koncesszió, mint közfeladat és közszolgáltatás magas minőségi szinten történő ellátása prioritás, a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás és az ágazati és szakmai szabályok betartása mellett.

A magyar kormány 2021 júniusában írt ki tendert arról, hogy közel 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adnának koncesszióba. 2022-ben kiderült, hogy Themis magántőkealap nyerte az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre.

A választások után megalakult új kormányban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter reszortja volt a sztrádakoncessziós jog ellenőrzése, ám végül az építésügyi miniszterhez, Lázár Jánoshoz került át ez a feladat. 

Az Európai Bizottság látókörébe került a 35 éves sztrádaszerződés

A magyar kormány által kötött 35 éves sztrádakoncesszió már az EU versenyjogi hatóságának érdeklődését is felkeltette. A testület állítólag a magyar kormány válaszát várja az ügyben. A Szabad Európa brüsszeli tudósítója szerint ha visszásságot találnak, az más ügyekre is hatással lehet.

A versenyjogi vizsgálat elindulását egyébként a Portfolio brüsszeli forrásai is megerősítettek. Úgy tudják, hogy egy panasz alapján indulhat az eljárás, amelynek lényege az, hogy egyes piaci résztvevők szerint az alvállalkozói szerepet is „csak egy szűk kör" töltheti be.

Az uniós szabályozás szerint az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása nem szükséges egy ilyen ügylethez –jegyzi meg a lap – , a testület utólag annak versenyjogi aspektusait vizsgálhatja, illetve a magyar koncesszió esetében azt, hogy indokolt volt-e a 35 éves időtartam. (napi.hu)