h i r d e t é s

Lejárt a határidő, de Trócsányi nem szakad bele a rászorulók kárpótlásába

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lejárt a határidő, de Trócsányi nem szakad bele a rászorulók kárpótlásába

2019. április 10. - 15:09

 

A rokkantnyugdíjak alkotmányellenes megvonásáról kérdezték az igazságügyi minisztert, de még csak nem is az ő embere válaszolt. A megoldásra adott határidőt már rég túllépte a kormány, és nem is akarnak sietni.

Trócsányi László - Forrás: Wikipedia

Március végéig kellett volna rendezni a rokkantnyugdíjasok helyzetét, eddig adott haladékot az Alkotmánybíróság, hogy módosítsák a megváltozott munkaképességűek helyzetéről szóló, alkotmányellenes szabályozást. 

 Lapunk is írt róla, hogy a kormány bizonyítottan alkotmányellenesen vont el pénzt a rászorulókról, azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett 2012-től bevezették az ellátási formát, és az érintettek valós fizikai állapota helyett százalékszámítással döntötték el, ki mennyi támogatásra jogosult. A módosítástól egy, munkavégzés közben elvesztett végtag sem nőtt vissza, viszont volt, aki korábbi rokkantnyugdíjának felét is elvesztette az új ellátási formával.

A határidő tehát lejárt, de a szabadságharcos Orbán-kormányt nem olyan fából faragták, hogy mindenféle bírói testületek kényét-kedvét keresse

– ez derül ki az MSZP-elnök Tóth Bertalan levelezéséből is. A szocialista politikus Trócsányi László igazságügyi minisztertől, a jogharmonizáció felelősétől szerette volna megtudni, mikor történik végre változás az ügyben, mikor szolgáltatnak igazságot több tízezer embernek.

Majd valaki válaszol

A levélváltásbók kiderül, Trócsányi már azzal sem fárad, hogy saját államtitkárát (Völner Pált) bízza meg válaszadással, Tóth Bertalan kérdéseire ugyanis Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára reagált. Ennél is fontosabb azonban, hogy egyértelművé vált: még mindig nem történt érdemi előrelépés a rokkantnyugdíjasok kárpótlásában – sőt, egyhamar nem is várható ilyen.

Rétvári már bemelegítésként is hatalmas csúsztatással kezd, azzal, hogy az ellátórendszer módosítása nem volt alaptörvény-ellenes: csakhogy az Alkotmánybíróság sem magát a módosítást, hanem annak módját tartotta alkotmánysértőnek. Az Ab egyenesen kimondta, az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, hogy több ezer vagy akár tízezer rászoruló ellátását úgy bírálták felül, hogy nem nézték meg, ténylegesen javult-e a helyzetük. 

Az EMMI államtitkára tanáros stílusban fejtegeti, hogy „a fizikai állapotváltozás visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató és megvalósítható megoldás születhet.”

Vagyis a rokkantnyugdíj-rendszer megszüntetéséről hasra ütéssel döntő kormány számára hirtelen fontos lett, hogy minden kárpótlásra szorulót nagyon alaposan megvizsgáljanak, bár korábban ránézésre vették el tőlük állami támogatásuk felét, akár 40-50 ezer forintot is.

Ráadásul a kárpótlást adott esetben már csak az örökösök kaphatják meg. Ha az Ab felszólítása ellenére tényleg csak akkor változtatnak az alkotmányellenes helyzeten, amikor minden rászoruló helyzetét tisztázták, még hónapokat, de akár éveket is várnunk kell a tényleges kárpótlásra.

A témában szintén megszólaló Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavai pedig csak növelik a kételyeket: „... ha és amennyiben a felülvizsgálat megállapítása során elkövetett hibákat jogalkotással kell kijavítani és elfogadom, hogy az Alkotmánybíróság döntésének ez az interpretációja helyes, akkor a kormány azt meg fogja tenni."  Ha és amennyiben, ha elfogadom  - fogalmaz feltételes módban kormány egy olyan ügyben, amiben a legfelsőbb bírói testület mondta ki az alkotmányellenességet, és adott nem opcionális határidőt; ennyit a jogállamiságról.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s