Állami normatívából és százezres tandíjakból is jócskán begyűjtött a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány és a körülötte lévő cégek, aztán egyszer csak bezárták az iskoláikat. 

Vizsga előtt álló diákok és bérükre váró tanárok tucatjai maradtak hoppon.

Indítsanak polgári pert, ha bizonyíthatóan káruk származott abból, hogy a képzőintézmény nem tett eleget a felnőttképzési szerződésben foglaltaknak – ezt válaszolta a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága annak a nyolc fiatalembernek, akik segítséget próbáltak kérni, hogy befejezhessék az informatikusképzést. Három gyakorlati órájuk hiányzik, hogy az úgynevezett CAD-CAM programozói vizsgát letehessék, aztán elhelyezkedjenek az egyik legkeresettebb szakmában.

Ők 2013 tavaszán iratkoztak be egy 252 órás, elvileg 11 hónaposra ígért tanfolyamra, s lerótták a több mint 300 ezer forintos tanfolyami díjat plusz a vizsgadíjakat. Az ő osztályukba összesen 21-en jártak, de az oktatásszervező Virág és Juhász Kft. az elmúlt egy évben szépen sorban más szakmákat tanulók – például festő-, asztalos-, fodrász-, kozmetikus- és fogtechnikus-tanoncok – képzését is leállította, a tandíjakat viszont nem fizette vissza.

A 18 hónapos fogtechnikusképzés elméleti részéért például majdnem egymillió forintot kellett befizetni, ehhez jött még a gyakorlat esetenként kétszer ekkora összege. Volt, aki 50 évesen, matematikusként vállalta be az új szakma megtanulását, minden tartalékát bedobva – a jelek szerint hiába, levizsgázni nem tud.

Fotó: Fazekas István

A szünet végzetes

A most a pénzük után futó informatikusok képzése elkezdődött ugyan 2013 tavaszán, ám arra hivatkozva, hogy „a gyakorlati hellyel problémák vannak”, az év októberétől máris szünetelt az oktatás. Aztán a következő év szeptemberében – amikor már rég be kellett volna fejeződnie a tanfolyamnak – végleg leállt a program. Ekkor már a gyakorlati oktatás színhelyéül funkcionáló cég is mentegetőző levelet kényszerült írni a hallgatóknak: „Sajnálattal tájékoztatlak benneteket, hogy a Virág és Juhász Kft. jelentős tartozása miatt ezen a héten sem tudjuk folytatni a tanórákat”.

Nemcsak a gyakorlati helyeknek késlekedtek a fizetéssel, de a tanfolyamok oktatói közül is többen várnak a pénzükre, mégpedig milliós nagyságrendű összegekre.

A fiatalok azóta is várnak, hogy befejezhessék a képzést, de se kép, se hang. Még az elméleti tananyagból letett modulvizsgákról sem sikerült megszerezniük az igazolást, hogy azzal legalább továbblépjenek. Végképp ellehetetleníti őket, hogy 2013 őszén változtak az OKJ-képzések feltételei is, így a CAD-CAM informatikusok ma már a korábbi 252 óra csaknem négyszeresében, minimum 960 órában kell, hogy elvégezzék a tanfolyamot. Vagyis a tavalyelőtt letudott óraszámukkal semmire sem mennek.

Hasonló a gondjuk a fogtechnikusoknak is: a mai rendszerben csak gyakornokok lehetnek az alapképzéssel, ahhoz, hogy önállóan praktizáljanak, további 500 órát kellene abszolválniuk – újabb százezrekért. Nagyjából tucatnyian most azért nem tudnak levizsgázni, mert a legutolsó modulzáró vizsgát már több mint egy éve letették – márpedig ez a maximális időtartam, ami eltelhet a két esemény között. Csakhogy az elmúlt egy évben hiába nógatták a Virág és Juhász Kft. illetékeseit, azok nem szerveztek nekik vizsgát.

A munkaügyi hivatal nem talált kivetnivalót

Hiába fordulnak sorra a különféle kormányzati szervekhez, az abszurd és merev jogszabályok miatt semmi esélyük. A pórul járt tanulók közül többen először a nemzetgazdasági tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárságához fordultak, onnan passzolták le az ügyüket a munkaügyi hivatalhoz. Ott viszont közölték: tavaly nyáron már megvizsgálták a Virág és Juhász Kft. fenntartásában működő szakiskolákat, és „a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően” jártak el. De ebből ők semmit sem éreznek, a jelek szerint nincs az az állami szerv, amely a piaci OKJ-s képzésekért felelősséget vállalna.

A pénzük végleg elúszni látszik, ami miatt tavaly ősszel többen a rendőrségre szaladtak, gyanúsítottat azonban még nem sikerült találnia a hatóságnak. Most két ügyszámon folyik a nyomozás – immár hónapok óta, egyelőre eredménytelenül. Márpedig képzettség nélkül többen azóta is munkanélküliek, annak ellenére, hogy hónapokig, sőt évekig jártak iskolába, oktatásra, közülük sokan a hétvégéiket szentelve a projektnek.

Mindeközben Virágék virulnak, mindössze annyit tettek, hogy kft-jüket átnevezték Európai Online Oktatási Kft.-re - így akár el is kezdhetik tiszta lappal gyűjteni az új hallgatókat. (Egyelőre nem találtuk nyomát annak, hogy valóban az új néven el is kezdték volna a toborzást a tanfolyamokra.) A cég kulcsfiguráját, Virág Gergőt többször próbáltuk elérni, telefonját nem vette fel, Facebook-üzenetünkre sem reagált.

Fotó:  Fülöp Máté

Rárepültek állami pénzekre is

A cégcsoport ráadásul kibővítette a tevékenységét, és az utóbbi években államilag finanszírozott nappalis és esti képzéseket is indított, vagyis az adófizetők pénzét is megpróbálta hasznosítani. Ehhez gründolták aDrégelyvár Oktatási Alapítványt, amelynek eredendően Virág volt az elnöke, ám tavaly egy Dékány Ida nevű hölgy került a helyére. A tanárok és a gyakorlati oktatást adó cégek azonban állítják, a háttérben továbbra is Virág irányított.

Mint arról a HVG hetilap is írt februárban, a fiatal alapítvány rejtélyes módon azt követően is jócskán tudott közpénzből kurzusokat meghirdetni, hogy 2013-ban megváltozott a szakképzés finanszírozási rendszere. Míg ugyanis korábban a szakmák egy részét akárhol, akárhány helyen lehetett oktatni, s ahhoz állami támogatást kérni, ha volt elég jelentkező, ma a legtöbb képzésnél fenntartóra bontva leosztják a keretszámokat. Miközben patinás alapítványi intézmények lényegében kiszorultak ezáltal a szakképzésből, addig a Drégelyvárnak tavaly például fodrászhelyből kapásból 100 jutott az összes budapesti 306-ból, úgy, hogy a többit állami iskolák vihették. Még abszurdabb az arány a műbútorasztalos-képzésben: a fővárosban 28 fiatalnak adatott meg a lehetőség, hogy állami pénzből tanuljanak, közülük 20-an a Drégelyvár iskoláiban.

Merthogy azokból több is akadt: a Drégelyvár nevű mellett – amelyet 2014 őszén Kempelen Farkas Szakiskolára nevezték át, miután a netes fórumokon már elkoptatták a panaszkodók a nevét – aKlebelsberg Kuno Szakképző Iskola és a IV. Béla Esti Gimnázium. Sőt, némi szinergia alakult ki az Ajtósi Dürer soron működő Út a Harmadik Évezredbe Alapítvány szakképzőjével is, az ottani igazgató, Fidler Gábor egy időben a Drégelyvárt is igazgatta, a diákok pedig meglehetősen kaotikus módon szerepeltek az iskolák névsorában.

Ügyeskedésekről számolnak be oktatók, tanfolyamra járók

A szakmunkástanulók oktatása ugyanis enyhén szólva nem volt kifogástalan, például akadtak estisek, akik papíron nappalira jártak, s az ösztöndíjat is többen hiányolták. Voltak, akik diákigazolványt is csak ideiglenest kaptak, holott az azért járó díjat is lerótták. Akik kiiratkoztak, azok sokáig még fent voltak a listán, vagyis az iskolafenntartók felvehették utánuk az állami normatívát – fejenként nagyjából évi 300 ezer forintot. A tanárok elmondása szerint még a mostani tanév elején is ezer körüli létszámot könyveltek, vagyis jókora állami összegek folytak ki a költségvetésből: az államkincstár adatai szerint 2013-ban 683 millió, tavaly pedig 867 millió forint. Ám – mint a rendőrségi feljelentésükből is kiderül – a naplót például utólag, egy erre a célra létrehozott irodában töltötték ki, hőre eltűnő tintát tartalmazó tollal. „A naplóban jóval több tanuló került beírásra, mint akik valójában az iskolában tartott órákon megjelentek” – állítják a tanárok, hozzátéve: „a tanulók hiányzását jogszabály által előírtan a naplóban nem rögzíthettük”.

Az oktatók bérét tavaly november óta nem fizette ki az alapítvány, arra hivatkozva, hogy nem kapta meg a Magyar Államkincstártól a forrást. Csakhogy kérdésünkre az erőforrástárcánál közölték: a Drégelyvár Alapítvány finanszírozását egészen pontosan idén februártól függesztették fel, miután a MÁK ellenőrei tavaly év végén helyszíni ellenőrzésre vonultak ki az intézménybe. Vagyis tavaly még egész évben, sőt idén januárban is megkapta az államtól pénzt arra, hogy a tanárokat kifizesse, az órákat és a gyakorlatokat megtartsa, a kollégiumot működtesse. Nem tette, a kollégiumban például hónapok óta nem volt személyzet – rendkívüli állapotok annál inkább. Az iskolaépületben már fűtés sem volt, annak a díjával is elmaradtak ugyanis.

Abban a pillanatban viszont, hogy az állam nem térített, az iskolát bezárták. Az alapítvány összes iskoláját a kormányhivatal is ellenőrizte januárban, és azt találták, hogy ott nem folyik oktatás, így jogerősen törölték az intézményeket. „Ezen túlmenően a Kormányhivatal a fenntartó alapítvány működését, tevékenységét nem jogosult vizsgálni, az az ügyészség hatáskörébe tartozik” – írták kérdésünkre. A MÁK viszont feljelentést tett a NAV illetékes bűnügyi igazgatóságánál.

Nem könnyű folytatniuk máshol a diákoknak

„Ha nem vesznek át máshová, elveszítem az ingyenes tanulás lehetőségét, hiszen a nyáron betöltöm a 21-et” – panaszkodott a HVG-nek egy másodéves villanyszerelő diák, akinek már csak pár hónapot kellett volna tanulnia, hogy szakmát szerezzen. Más iskolák sem szívesen vették át az iskolátlanná vált fiatalokat, a normatívát ugyanis csak azok után fizeti ki az állam, akiket október elején lejelentett az iskola. Itt pedig osztályok tucatjai kerültek az utcára. „Arról, hogy a Kormányhivatalt az ellenőrzés ideje alatt megkereső tanulók nem tudtak elhelyezkedni klikes vagy magánfenntartású intézményekben, nincs tudomásunk” – írta kérdésünkre a fővárosi kormányhivatal. Csakhogy a HVG-nél pórul járt diákok tömkelege jelentkezett.

Akiket átvettek, azok sem voltak mindig szerencsések. A villanyszerelő-tanulók például a XI. kerületi Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola diákjai lettek, s a napokban vizsgáztak le. Tizenhármuk közül heten átmentek, mégpedig négyesnél jobb átlaggal, ám hatan megbuktak. Azt mondják, a korábban, a Kempelenben szerzett tudásuk messze nem felelt meg a minimális elvárásoknak. Mesélik, egyszerűen azért választották annak idején a drégelyváros iskolát, mert „azt dobta fel először a google”.

hvg.hu (Címlap: Fotó: Fülöp Máté)