A szervezet elnöke arról is beszélt, hogy a szövetség két éve próbálkozott azzal, hogy az ügyeleti és a járóbeteg-ellátásnál határozzanak meg országosan egy plafont a kifizethető óradíjak nagyságára. - írja a Portfolio

Az interjú legérdekesebb pontjai: 

• "Más-más okok" állnak az egyes kórházak adósságának termelődése mögött.
• Az alulfinanszírozottság csak egy része a történetnek.
• Az adósságállomány attól is függ, hogy milyen a portfóliója a kórháznak.
• Nehézséget okoz, hogy az elmúlt években a vidéki kórházakban 500 milliárd forintos beruházás történt, de ezeknek a modern épületeknek, műszereknek a fenntartási kiadásait nem tervezték be.
• Konkrét példát is említett: "ezek az új épületek szerencsére már légkondicionáltak, így viszont a nyári hőségben a hűtés költsége akár meg is haladhatja a téli fűtését is. A több száz milliós korszerű gépeknek nagy karbantartási költségei vannak."
• Hiányzik az amortizáció a struktúrából.
• A munkaerőhiány hatására bérspirál indult el.
• Vannak olyan kórházak, ahol a kiadások közel 80%-át a bérköltség teszi ki.
• A szövetség két éve próbálkozott azzal, hogy az ügyeleti és a járóbeteg-ellátásnál határozzanak meg országosan egy plafont a kifizethető óradíjak nagyságára.
• A lehetséges megoldást is felvázolja, amiről azt gondolnánk, hogy ez már jelenleg is működik: "létre kellene hozni egy szakértői bizottságot az államtitkárság, a Pénzügyminisztérium és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, valamint más civil szervezetek részvételével, akik átvizsgálják a kórházakat és valós képet tudnak adni az állapotukról, meg tudják mondani, hogy az adósság újratermelődésében milyen rendszerszintű hibák vannak, s mekkora az adott intézmény menedzsmentjének a felelőssége a tartozás kialakulásában".
• A munkaerőhiány a legnagyobb veszély a jövőre nézve.
• A külföldre történő orvoselvándorlás mértéke csökkent, azonban új elszívóerő jelent meg, a magánellátás dinamikus fejlődése miatt.
• A privát szektorban már nemcsak részmunkaidőben, hanem főállásban is történik a munkavégzés.

A Portfolio szerint az interjú több eleme jól illusztrálja a mai magyar állami egészségügy működését. Gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy az illetékes döntéshozók nem foglalkoznak az ellátórendszer egyik legégetőbb problémájával, a kórházak adósságának újratermelődésével. Az adatok talán rendelkezésre állnak, de azzal nem foglalkoznak rendszerszinten. A jelek szerint a probléma megoldásának még a nulladik feltétele sem teljesült, ugyanis nincs egy szakértői bizottság, melyben az illetékes szervek működnének együtt az adósság feltérképezése céljából. 
Sokatmondó az a megállapítás is, hogy egyes állami intézményeknek az okoz gondot, hogy nyáron már működtethetnek klímát, aminek azonban plusz, előre be nem tervezett költsége van.