Egy augusztusban, a kormány számára készült igazságügyi minisztériumi előterjesztés szerint közigazgatási bíróság néven új szervezet jönne létre, a jövőben itt határozhatnának például a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még egy rakás más állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről.

Sőt, arról is ez az új bíróság döntene, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől. A tervezett szabályok szerint a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlnek majd el.

Az MNB alapítványainak eszelős pénzszórásáról például ilyen közadatos pernek köszönhetően lehet tudni, ahogy arról is, hogyan bukott milliárdokat a külügyes Magyar Nemzeti Kereskedőház.

A választási ügyek, például a kopaszok akciójának megítélése is az új bírósághoz kerülhetne.

A technika egyébként többnyire faék egyszerűségű. Ahol most a törvényekben (választási törvény, információszabadság törvény, stb.) az szerepel, hogy az ilyen-olyan hivatalok döntése ellen bíróságon lehet fellebbezni, oda a javaslat szerint az kerülne, hogy közigazgatási pert lehet indítani. Így aztán ezek az ügyek mind az új bíróságokon kötnének ki. Nem nehéz elképzelni, hogy ezekkel milyen óriási hatalom kerülhet ennek az új szervezetnek a kezébe.

Szakmai körökben azt beszélik, az új szervezet élére Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi vezetője lehet a befutó. Ő kopasz verőemberek februári akciója után már egyértelműen megmutatta, hogy tud a kormány politikai érdekeinek megfelelő öntéseket hozni.

Az elképzelések szerint az új bírósági szervezet vezetőségének felét direkt nem is bírókból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze, ez lenne az új rendszerben a másodfok, a "közigazgatási felsőbíróság".

propeller.hu