Leszerepelt a NAV csodafegyvere? - "Eltűnt" 200 ezer tonna áru
Drasztikusan csökkent idén márciusban az alma ára, pedig a gazdák mintegy 350 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében.
Fotó: MKSZN Kft.
A szakértők találgatásba fogtak, hogy mi okozhatta a magyar termelők óriási anyagi veszteségét - olvasható a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) közleményében - írja a napi.hu.
Hiába volt ősszel - az előző évhez képest - kevesebb a betárolható alma, tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs ára. Az MKSZN kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele "magyar" almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak.
A társaság szerint a csökkenő mennyiség elértéktelenedése egy piaci nonszensz, és a háttérben pedig nem átlátható, zavaros tranzakciók állnak.
Míg 2014-ben Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák, tavaly mindössze felére esett a terméshozam. A piaci tendenciák alapján köztudott, hogy a csökkenő mennyiség emelkedő árakat eredményez, így a termelők joggal számítottak arra, hogy betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal. Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 100 forintra visszaeső ár szinte csak a tárolás költségeit fedezi.
Sötét ügyek tapinthatóak
A jelek szerint az alma jelenleg nem a normál piaci trendek szerint változtatja az árát és 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs sajnos nem látható módon legalizálódik a kereskedelemben. Bár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ekáer rendszere nyomon követi a kamionokat, papírok, származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a hazai gazdák nem tudnak tervezni és a külföldi alma magyarként kerülhet be a hazai értékesítési rendszerbe - idézi a közlemény Kasztovszky Zoltánt, az MKSZN ügyvezető igazgatóját.
A szervezet nyílt tranzakciókat szorgalmaz, amellyel megelőzhetőek lennének a fentiekhez hasonló, gazdasági károkat okozó visszaélések.
