Bár az időpont valóban nem tűnik a legalkalmasabbnak, a beruházás még így is sokkal kevesebb kérdést vet fel, mint a város egy másik turisztikai fejlesztése, amelynek során egy üveg aljzatú kilátót építenének a meglévő kettő kilátó mellé. Méghozzá nem is akárhova: annak a (köznyelvben átfogóan csak löszfalnak nevezett) partoldalnak a tetejére, amellyel évek óta küzdenek a helyiek omlásveszély miatt.

Hidvégi József (Fidesz-KDNP), Fonyód polgármestere még február 20-án egy Facebook posztban osztotta meg a hírt, hogy aláírtak egy szerződést, amelynek köszönhetően hamarosan egy „újabb komoly turisztikai fejlesztés” valósulhat meg a városban. Majd rátért a részletekre:

Megépülhet az új kilátó a Panoráma sétányon, parkolót építünk a Várhegyi Széplátóhoz, illetve a Sipos-hegyi kilátóhoz vezető sétány közvilágítása is megvalósulhat a projekt keretében!

 Az új kilátóról egy látványtervet is mellékelt.

Már a kép alatt sokan ellenezték az elképzelést a partfal omlása miatt, és inkább egyéb, a helyiek számára fontosabbnak tartott feladatokat sürgettek, így például utak, parkolók építését vagy a vezetékes gáz bevezetését egyes területekre. Később a polgármester a Fonyód tévének adott interjújában a kritikákra reagálva elmondta, ezekre is sor kerülhet azután, hogy megépült az új kilátó, amit az állam száz százalékig finanszíroz. Az új turisztikai látványosság ugyanis – hasonlóan a már meglévő két kilátóhoz – a polgármester számításai szerint akár 10-12 millió forintot is hozhat évente a városnak. A plusz pénzből pedig futhatja majd más beruházásokra, például útfelújításokra is.

Homokra várat?

A településen járva és kérdezősködve megállapítottuk, hogy a fonyódiak egy része nem is hallott még az új kilátó tervéről, mások hallottak, de csupán választási kampányszövegnek tartják, és akadnak, akik tudnak róla, de átgondolatlan döntésnek tartják. Mint mondják, a tervezett a helyszín, a Panoráma sétány már most is páratlan kilátást nyújt, akárcsak a két meglévő kilátó, a Várhegyi kilátó és a Sipos-hegyi kilátó. Ezek egyébként jelentős forgalmat bonyolítanak: Hidvégi József egy interjúban az nyilatkozta, hogy a két kilátót 40 ezer ember keresi fel évente. Ha ők mind ellátogatnának az üveges kilátóhoz is, akkor az tovább növelhetné a település bevételeit.

A Panoráma sétány most.

A remélt haszon azonban veszélybe kerülhet, ha az építményt nem sikerül megfelelően rögzíteni és hosszú távon biztonságosan működtetni. Márpedig erre megvan az esély.

Ahogy az egyik fonyódi lakos fogalmazott: „Nem vagyok sem geológus, sem statikus, de hatvan éve járom a sétányokat és szerpentineket. Ez alatt az idő alatt 10 méterekben lehet mérni a pusztulást. Ha azt megfúrják, lakóingatlanok kerülhetnek veszélybe.”

Timár Gábor tanszékvezető, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének docense az Átlátszó kérdésére ennél szakszerűbben is megfogalmazta, mivel lehet probléma.

A Fonyódi-hegy Balaton felőli meredek lejtője egy komolyan erodálódó terep. A meredek lejtőn ez jellemzően földcsuszamlások formájában jelentkezik: 2008 decemberében például (vélhetően a földmunkák miatt) több családi ház is veszélybe került. Később az érintett szakaszon az 7-es főutat többször le kellett zárni, miután megindult a magaspart. 2013-ban az omlás nyaralókat és lakóházakat is veszélyeztetett, a katasztrófavédelem már a lakók kitelepítésével is számolt. A nagy esőzések miatt 2014-ben több törmelékcsúszás is volt Fonyódon: egy komolyabb a múzeum, valamint a Valkó kilátó alatt, illetve délkeleten, a bélatelepi lejárónál.

A fonyódi „löszfalnál” történő kárelhárítás első lépéseire (és az út védelmére) kormány 2015-ben százmillió forintot biztosított, de még 2016-ban is le kellett zárni az út egy szakaszát, hogy befejezzék a helyreállítást. Ez sem jelent azonban végleges megoldást. Több, mint 50 millió forintért ugyan már elkészültek a tervek, az 1,8 kilométer hosszú útszakasz hosszú távú, megfelelő védelme azonban 5 milliárd forintot meghaladó összegbe kerülne.

Így pusztul a Magaspart Fonyódon.

– A problémát az okozza, hogy a hegy anyaga felül (a csúcsoknál) bazalttufa, ami ugyan megvédi a hegy tetejét a lepusztulástól, alatta viszont laza üledékek, lösz található, amely állékonysági szempontból nem igazán erős – magyarázta Timár Gábor. – A Balaton felőli meredek oldal sok tízezer éve pusztul, a jelenség nem új keletű, ennek eredménye a lejtő alsó, kevésbé meredek része. A lejtő alján a 7-es főút és a 30. sz. vasútvonal fut, amelyen elsősorban az áthaladó teherszerelvények is keltenek olyan rezgéseket, amelyek akár a csuszamlások megindulásához vezethetnek. A csuszamlások oka viszont nem a vasút, hanem a kiemelt (magassági) helyzet és a gyenge állékonyságú kőzet. Erre terveznek rátenni, pont a leszakadásnak leginkább kitett lejtőperemre egy ránézésre több száz tonnás építményt. Ezt nem tartom jó ötletnek – hangsúlyozta a geofizikus.

Hozzátette, bár az önkormányzat tervén látható műszaki megoldás talán még a legjobb erre a problémára, de mivel az erózió folyamatosan „eszi” a part felőli platform alátámasztását, ez sem lenne hosszú távon biztonságos. A lejtő felőli cölöp és a lejtő közt lévő anyag ugyanis idővel erodálódni fog, emiatt egyre nő majd a képen jobb oldali cölöp jobb oldalán levő terasz miatti forgatónyomaték, és ha a cölöpök megmozdulnak, onnan a szerkezet nem javítható.

– Én ennyire nem mernék szembe menni a természettel

– fogalmazott Timár Gábor.

Úgy tűnik azonban, a fonyódi önkormányzat nincsenek ilyen félelmei, annak ellenére sem, hogy az utóbbi években már korlátozni kellett a magaspart tetején futó sétány látogathatóságát. Egyes szakaszokat le is zártak, így például a Kripta Villa és a katolikus templom közötti szakasz egy részét.

Sőt, éppen most építik újjá a József utcában található Fonyód egyik régi jelképét, a Valkó kilátót, amelyet le kell bontani, miután vészesen megdőlt. Az önkormányzat honlapján olvasható tájékoztatás szerint a kőépítménynek csupán 20-30 centiméteres alapja volt, a föld pedig gyakorlatilag eltűnt alóla. A tervezés során kiderült, hogy 6-8 méteres cölöpökkel kell a biztonságos statika érdekében az alapját kialakítani, ami a tervezettnél többe,18,5 millió forintba kerül.

De nemcsak itt okoz problémát a partfal. A Panoráma sétányon, a Balatoni Szél szobornál, ahová az új kilátót tervezik, szintén tábla figyelmezteti a turistákat az omlásveszélyre.

Tábla figyelmeztet az omlásveszélyre. Képek forrása: atlatszo.hu

Csak két képviselő szavazott nemmel

Szerettük volna megtudni, pontosan hogyan áll most a projekt. Van-e már kivitelező, ha igen, melyik cég az, mikor kezdődnek a munkálatok, ki és milyen pénzből végzi majd a karbantartást, és főként ki vállalja a felelősséget egy esetleges baleset esetén.

Hidvégi József polgármester azonban az Átlátszó többszöri megkeresésére sem reagált, ahogy a Magyar Turisztikai Ügynökségtől sem kaptuk választ cikkünk megjelenéséig. A másik két konzorciumi partnertől sem sikerült részleteket megtudnunk.

Így korábbi határozatokból, archív anyagokból próbáltuk valamennyire rekonstruálni a tervezett projektet.

A fonyódi önkormányzat 2018 őszén döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a bevezetőben említett beruházásokra, köztük az üveges kilátó építésére. A szeptember 26-i képviselő-testületi ülésre készített előterjesztés szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese, dr. Gajda Tibor azzal kereste fel az önkormányzatot, hogy végigjárták, szemrevételezték a balatoni településeket és kilátókat, túra- és sétaútvonalakat.

Az általuk kiválasztott településekkel összefogva – észrevételeikkel, ötleteikkel – pályázatot kívánnak benyújtani a GINOP-7.1.9-17 kódszámú Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése konstrukció keretében „Balaton madártávlatból” kilátók és kilátópontok hálózatba kapcsolása címmel, ahol konzorciumi partnerként számítanak az önkormányzatokra.

Fonyód is a kiválasztottak közé került, így készültek el a tervek az új kilátóról a Panoráma sétányon, a Várhegyi Széplátó parkolójának megépítéséről, illetve a Sipos-hegyi kilátóhoz vezető sétány közvilágításának kiépítéséről.

Bár azt gondolnánk ezután, hogy az ötletgazda maga a Magyar Turisztikai Ügynökség volt, ennek ellentmondani látszik a már említett Fonyód tévének adott interjú. Ebben ugyanis a polgármester azt mondta, már két éve folyik az előkészítés, és amikor összehívták őket egyeztetésre, ő pedig felvázolta a kilátónak a lehetőségét, az igazgató-helyettesnek azonnal megtetszett az ötlet. (Más források szerint az állam mindenképp szeretett volna egy ilyen típusú kilátót, csak a helyszínt keresték hozzá – a szerk.)

Hidvégi rögtön ezután hangsúlyozta, hogy azóta sok minden történt, többek között talajmechanikai és statikai vizsgálatokat végeztek, és csak ezután adták be a pályázatot. A projektben Fonyód Város Önkormányzata mellett konzorciumi partnerként részt vesz még a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (mint a Konzorcium vezetője), a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., a Balatonföldvári Kulturális Szolgáltató és Fenntartó Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt..

A jegyzőkönyv szerint a testületi ülésen egyedül Óh Zsolt, a Jogi Biztosság elnöke fogalmazott meg ellenérvet a beruházással kapcsolatban. Szerinte ugyanis előtte meg kellene erősíteni a partfalat. A polgármester erre az válaszolta, hogy a partfal megerősítésére nincs mód, de a geológusok és a statikus már egy éve dolgoznak rajta, és szerintük – megfelelő alapozással – meg lehet építeni a kilátót.

És bár a határozatban olvasható szöveg szerint a kilátó megépítése, megtervezése során megfelelő alapossággal kell eljárni, „különös tekintettel a Magaspart állaga miatt” (és emiatt a tervezés is a szokásosnál hosszabb időt vesz igénybe), a képviselő-testület jelen lévő tagjai közül heten igennel szavaztak a pályázat beadására. Mindössze két képviselő ellenezte a partról a 7-es főút út fölé nyúló kilátó megépítését.

A határozat szövegéből az is kiderült, hogy a Magasparti Panoráma kilátó és a sétaútvonalat érintő Sipos-hegyi kilátó és Sipos-hegyi sétány nem képezi Fonyód Város Önkormányzat tulajdonát, ezért a pályázat benyújtásához és a megvalósításhoz a tulajdonosokkal, kezelőkkel még egyeztetni kell. (Ez nyilván sikeres volt, hiszen a pályázatot beadták.)

A beruházás teljes költsége bruttó 380 millió forint, ebből – a tervezői költségbecslés szerint – a kilátó megépítése nagyjából bruttó 146 millió forintot tenne ki. A szakértők azonban hangsúlyozták, ez a tervek elkészülését követően változhat.

Egyelőre tehát nem tudni, hogy pontosan mennyiből és ki építi meg a kilátót, mint ahogy azt sem, hol tartanak a munkálatok. Hidvégi József február 21-én a Csodálatosbalaton.hu-nak még azt nyilatkozta, hogy a szerződést a napokban írták alá, így most kezdődhet az effektív tervezés, engedélyeztetés, közbeszerzés. Akkor a polgármester úgy saccolta, hogy ez a folyamat szeptemberre lezárul, és 2020-ban akár át is adhatják a felújított sétányt és az egyedülálló kilátót. A pályázatban foglalt kisebb munkálatok, mint a parkoló megépítése, várhatóan a szezonra már elkészül – ígérte Hidvégi.

Hogy tudják-e tartani az ütemtervet, nem tudni, egyelőre június közepén, amikor Fonyódon jártunk, a Panoráma sétányon ezeknek a munkálatoknak nyoma sem látszott.

atlatszo.hu