Minden tizedik volt magyarországi zsidó

A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást" (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat", héber megfelelője a soá) a zsidók mellett mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.

A BUDAPESTI HOLOKAUSZT EMLÉKKÖZPONT SZERINT AZ EURÓPAI ZSIDÓ HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK SZÁMÁT A KÜLÖNFÉLE BECSLÉSEK ÖT- ÉS HATMILLIÓ KÖZÉ TESZIK, KÖZÜLÜK HOZZÁVETŐLEG MINDEN TIZEDIK VOLT MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ, AZ Ő SZÁMUK 500-600 EZER KÖZÖTTIRE TEHETŐ.

Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak.

A KEZDETBEN MUNKATÁBORKÉNT IS MŰKÖDŐ LÁGER BEJÁRATA FELETT CINIKUS MÓDON TÁBLA HIRDETTE, HOGY „A MUNKA SZABADDÁ TESZ" (ARBEIT MACHT FREI).

A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Gyalogmenetben nyugat felé indították őket

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.

AZ AUSCHWITZI MÚZEUM HOZZÁVETŐLEG 1,3 MILLIÓRA TESZI A HALÁLTÁBORBA DEPORTÁLTAK SZÁMÁT, AKIK KÖZÜL MINTEGY 1,1 MILLIÓ VOLT ZSIDÓ, DE SOK LENGYEL, ROMA ÉS SZOVJET HADIFOGOLY IS VOLT KÖZTÜK, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A TÁBORT 1945. JANUÁR 27-ÉN SZABADÍTOTTÁK FEL A SZOVJET VÖRÖS HADSEREG I. UKRÁN FRONTJÁNAK KATONÁI, AKIK A TÁBORBAN ÉS AZ ALTÁBOROKBAN MINTEGY 7500 VÉGSŐKIG LEGYENGÜLT FOGLYOT, TÖBBSÉGÜKBEN NŐKET ÉS GYEREKEKET TALÁLTAK.

Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: „Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot."

Világszerte megemlékezést tartanak

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.

BUDAPESTEN A DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA EMANUEL EMLÉKPARKJÁBAN ÁLL A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK EMLÉKFÁJA, A 2004 ÓTA MŰKÖDŐ PÁVA UTCAI HOLOKAUSZT EMLÉKKÖZPONT BELSŐ UDVARÁT KÖRÜLÖLELŐ, NYOLC MÉTER MAGAS KŐFALON PEDIG KÜLÖNLEGES ÜVEGTÁBLÁKRA VÉSVE LÁTHATÓ A NÉPIRTÁS MAGYARORSZÁGI ÁLDOZATAINAK NEVE.

Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása. (MTVA Sajtóarchívum)/Origo