h i r d e t é s

Mágneses "ketrecek és kötelek" befolyásolják a napkitörések erejét

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mágneses "ketrecek és kötelek" befolyásolják a napkitörések erejét

2018. február 09. - 15:57

 

Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.

Forrás: nasa.gov

A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket.   

Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat. 

A folyamatot a struktúrák két típusa irányítja, amelyek a Nap mágneses mezejében alakulnak ki: a Nap felszínéről kiemelkedő mágneses mezővonalakból álló bonyolult szerkezetű "mágneses ketrecek" és a "mágneses kötelek", melyek a napfelszínről felszálló plazma alkotta gigantikus fonott ívek.

A kötél a mágneses ketrecbe van zárva. Ha a ketrec erős, képes ellenállni a kötél csavarodásainak, viszont ha gyenge, kitörés alakul ki

- írja a BBC.com.

A lényegi pont, hogy információnk van valamiről, aminél nem számítottunk arra, hogy fontos szerepet játszhat. Ez a ketrec a kötél körül

 - mondta Tahar Amari, a CNRS francia kutatóközpont és a párizsi École Polytechnique kutatója. A szakértő és munkatársai a Nature című tudományos lapban mutatták be eredményeiket.

A tudósok egy intenzív napkitörést, vagyis flert vizsgáltak, amely néhány óra alatt fejlődött ki 2014. október 24-én. 

A flerek a Nap koronájában alakulnak ki. A napkorona a Nap atmoszférájának külső, a fotoszféra és kromoszféra feletti tartománya. Ez a naplégkör legritkább rétege, ezért fénye annyira halvány, hogy a földfelszínről csak napfogyatkozás alkalmával észlelhető.

Valamilyen - egyelőre ismeretlen - okból a korona jóval forróbb, mint a felszín, emiatt nem lehet vizsgálni az itteni mágneses mezőt. A szakértők ehelyett a fotoszférából - a Nap "felszínéből" - nyert adatokat használják, hogy rekonstruálják, mi történik 1690 kilométer távolságban, a koronában.

A NASA SDO (Solar Dynamics Observatorium) műholdjának adatait használva a kutatók szuperszámítógépeken végeztek szimulációkat. 

Eredményeik szerint a mágneses kötélnek nem volt elegendő energiája, hogy áttörjön a mágneses ketrec minden rétegén. Ez meghiúsította volna, hogy napkitörés következzen be. A kötél azonban erőteljesen megcsavarodott, ami mágneses instabilitást eredményezett, tönkretéve a ketrec egy részét. Ez erőteljes sugárrobbanást tett lehetővé, ami megrongálta a földi infrastruktúrát. 

A tudósok kifejlesztettek egy modellt, ami képes megjósolni azt a maximális energiát, amely felszabadulhat a Nap adott régiójából. A modell szerint a 2014-es kitörés alkalmával óriási plazmarobbanás következhetett volna be, ha a mágneses ketrec kevésbé ellenálló.

A szakértők munkájának köszönhetően lehetővé válhat, hogy időben megjósolják a napkitöréseket, melyek geomágneses viharokat okozhatnak a Földön, fenyegetve az infrastruktúrát.

(MTI)


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..