fbpx Magyarország a vesztesek oldalára állt | CIVILHETES

h i r d e t é s

Magyarország a vesztesek oldalára állt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Magyarország a vesztesek oldalára állt

2018. június 17. - 18:01

 

Az az ország, amely az atomenergia bővítésére tesz, borítékolhatóan vesztesek közé sorakozik fel. - írja a Financian Timesban egy különleges tapasztalatokkal rendelkező szakértő.

Az Atomerőmű építése 1979-ben. - Forrás: fortepan.hu

Az előrejelzések elvesztik a hitelüket, egyre több szakértő áll elő a legkülönbözőbb jóslatokkal, amelyek egyre kevésbé érdemlik meg a nagyközönség figyelmét - indítja cikkét Ninck Butler, a Financial Times (FT) blogírója, aki 29 évet húzott le a BP-nél, ezen belül néhány évig stratégiai vezetőként, majd akadémiai-tanácsadói pályára váltott. Az energiaipari előrejelzésekről nincs túl jó véleménye, de azért cikke végén ad néhány fogódzót. - írja a Napi.hu

Szerinte az utóbbi időben az ágazattal kapcsolatos prognózisok készítése szórakoztató hobbivá vált, amelynek kevés köze van a valósághoz és az üzleti döntésekhez. Hogyan is lehetne olyan vállalatoknak előrejelzéseket készíteni, amelyek befektetései évtizedek múlva térülnek meg? - teszi fel a szónoki kérdést.

Hitelüket vesztették

A prognózisok két ok miatt váltak hiteltelenné. Az egyik: rendkívül pontatlannak bizonyultak. Nem volt nagyon régen, amikor 200 dollár/hordós olajárakról szóltak a jóslatok, illetve egyesek úgy vélték, hogy a nukleáris energiával előállított áram olyan olcsó lesz, hogy nem lesz értelme mérni a háztartások fogyasztását.

A másik ok, hogy rendkívül nehéz lépést tartani bizonyos külső körülményekkel, elsősorban a technológia rohamos fejlődésével. A mesterséges intelligencia vagy az energiatárolás új megoldásai egyfelől, a vallási fundamentalizmus, pontosan az arra alapuló terrorizmus másfelől bármikor új irányt szabhatnak a befektetéseknek az ágazatban. Hogy mikor és hol, azt csak találgatni lehet.

Butler önvallomással folytatja: 1978-ban végzős egyetemistaként részletes előrejelzést készített arról, hogy Irán 1990-re jelentős ipari és gazdasági hatalommá válik. Konzultált a brit külügyminisztérium közel-keleti osztályának vezetőjével, aki csak ennyit kérdezett: Mikor járt utoljára Teheránban? A válasz: Soha nem voltam ott. Hat hónappal később összeomlott a sah rezsimje és létrejött teokratikus politikai rendszer.

Mit tehetnek?

Ha az előrejelzésekben nem bízhatnak, akkor vajon mire alapozhatnak a befektetők? - folytatódik a cikk. A szerző szerint a versenyképességre kell koncentrálniuk. Az energiaipar elmozdult a szűkösség korszakából a viszonylagos bőség felé. Az előbbi azt vetítette előre, hogy a kifogyóban lévő források miatt az árak az idő előrehaladtával emelkedni fognak.

Ezzel szemben most azt láthatjuk, hogy az áringadozások ellenére nincs hiány olajból, gázból vagy szénből. A kormányok sok országban támogatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat a megújulóktól az atomenergiáig. A szél- és napenergia felhasználásának költsége drámaian csökken, és az ilyen forrásokból előállított energia ára hamarosan állami támogatás nélkül is versenyképes lesz.

Miközben a technológia a támogatja a termelést - amire a legjobb példa az olajpala és a palagáz elterjedése -, a kereslet bővülését is fékezi. Például az Egyesült Királyság gazdasága évi 1,5-2 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, miközben energiafogyasztása 17 százalékkal csökkent.

Nyertesek

Mindezek tükrében adódik a következtetés: a vállalatoknak akkor van esélyük versenyképességük megőrzésére, ha költségciklusok alacsony végén maradnak, azaz olyan projekteket indítanak, amelyek a lehető legalacsonyabb beruházási költséggel a lehető leggyorsabb megtérülést ígérik. Még ez sem jelent életbiztosítást, mivel a technológiai olyan gyorsan fejlődik, hogy bármikor megjelenthet egy új versenytárs, amely jobb eredménnyel oldja meg ezt a képletet.

További fontos következménye a gazdasági környezet gyors változásának, hogy minél hosszabb távú előrejelzéseket adunk, annál nagyobb a tévedés veszélye. Röviden: a nagy, olcsón kitermelhető olaj- és gázmezők művelése, illetve a könnyen létrehozható rendszerek, elsősorban a napelemfarmok ígérnek biztosan megtérülő befektetést.

Vesztesek

A vesztesek oldalára a nagy befektetést igénylő, hosszú idő alatt megtérülő projektek vannak, mint például az új atomerőművek vagy az ár-apály erőművek építése. (Magyarország a paksi bővítéssel éppen erre az útra lépett - a szerk.) Ha nincs a láthatáron olyan magánbefektető, amely hajlandó az ilyen üzleteket finanszírozni, akkor a beruházó kénytelen lesz állami pénzekre támaszkodni, amelyek maguk is a szűkös erőforrások közé tartoznak.

Az előrejelzések egy korábbi világhoz tartoztak, amikor a dolgok adottnak és biztosnak látszottak. Tudtuk, hogyan működik a világ, ami megmutatta, mi lesz a következő változás. Az FT blogszerzője úgy véli, hogy ma már csak egy valamiről lehet biztos tudomásunk, arról nincs biztos tudomásunk a jövőről.

napi.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s