Ha van olyan középkori építménye Magyarországnak, melynek látképe szinte minden magyar ember tudatában bármimkor felidézhetően ott él, akkor az a Visegrádi vár.

Ez persze nem utolsó sorban köszönhető a Mátyás királyhoz kötődő, évszázadok során kialakult legendáriumak is.

Pedig a sokakban élő tévhittel ellentétben a történelmi Visegrád alapjainak létrehozása egyáltalán nem Mátyáshoz kapcsolódik, hiszen talán legnépszerűbb királyunk valójában „csak” továbbfejlesztette mindazt, amit elődei építtettek, közülük is a legelsőként IV. Béla.

A ma is látható Fellegvárat az 1250-es években, tehát jó háromszáz évvel Mátyás uralkodása előtt kezdte el építtetni IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária, akiknek idején még a ma már csupán alapjainak romjait mutató, Sibrik-dombon elhelyezkedő vár számított a visegrádi várnak, melynek alapkövei a rómaiak Pannóniai jelenlétének idejéből származnak.

Egy évszázaddal később Károly Róbert (I. Károly) azonban már Visegrádot jelölte meg király székhelyéül, akinek 1335-ös híres királytalálkozója a mai napig aktív nyomait hordozza hazánk közép-európai politikájára nézvést, s a minden év júliusában megszervezésre kerülő Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok is ezen eseménynek állít emléket.

Caroberto fia, Luxemburgi Zsigmond fenséges európai központot emelt a településen, (mely sokáig hazánk fővárosa volt a történelem során), majd Hunyadi Mátyás igazi reneszánsz kultúrbirodalommá varázsolta Itália legnevesebb művészeinek hazánkba csábításával.

Az emblematikus Fellegvár ma közel azt a képet mutatja, mint Mátyás korában, bár a török hódítás idején szinte teljesen elpusztult az alatta húzódó településsel együtt.
A felújítások az 1870-es években kezdődtek, s a rekonstrukciós munkálatok lényegében a mai napig tartanak.

A Visegrádi várban látható állandó kiállítások közül mindenképpen érdemes megemlíteni a középkor világát idéző panoptikumot, a vár alakulástörténetét bemutató kiállítást, a pilisi vadászat históriáját feldolgozó tárlatot, s nem utolsó sorban a Szent Korona izgalmas fejlődését reprezentáló anyagot.

És ne feledkezzünk meg Magyarország talán legemblematikusabb panorámájáról sem, mely a vár teraszáról nyílik a Dunakanyarra, teljes pompájában mutatva a hegyek között kanyargó, Európát jelentő folyót.

(Fotó: origó)