Drégely egykori nevezetes várából ma már nem sok minden látszik, ennek ellenére még jelenlegi állapotában is gyönyörű várromja a pilisi hegyeknek, s maradványaiban is monumentálisan magasodik az erdő fölé, eldugva a Börzsönyben.

IV. Béla a tatárjárást követően azon munkálkodott, hogy megerősítse az ország védelmét a további külső támadásokkal szemben. Úgy látta (egyáltalán nem tévesen), hogy ennek útja a könnyedén elpusztítható földvárak helyett komoly kővárak és erődítmények emelésében rejlik, s más jelentős váraink mellett Drégely vára is ekkor került fel arra a 444 méter magas sziklacsúcsra, melynek tetején romjai ma is láthatóak.

Először egy 1285-ben keltezett oklevél említi a várat, melyből kiderül, hogy ebben az időben Demeter lakta családjával és személyzetével.
Luxemburgi Zsigmond idején, a XIV. század végén Tari László főnemes lakott itt, majd ötven évvel később az esztergomi érsek vadászkastéllyá alakíttatta, hiszen annak fekvéséből ez a funkció igen kiválóan adódott.
Szondi György a XVI. század derekán, mint a vár kapitánya, igyekezett végvárrá erősíteni az építményt, de annak már akkor igen romos és elavult jellegéből következően ez nem volt igazán jó döntés. Ali pasa 1552 nyarán játszva elfoglalta Drégely várát, melynek falain belül a harcok idején összes 142 katona tartózkodott, akik látván a hatalmas túlerőt, Szondy vezetésével kitörtek a kapun a palánkvár felgyújtását követően, s mindannyian hősi halált haltak.

Drégely várának romjai 2011-ben
Forrás: wikipedia

A törökök jelenléte nem tett jót a várnak, mivel raktárnak használták, majd egy bizonyos idő elteltével már annak sem. A 18. századra legfőbb falainak nagy részét is elveszítette, s napjainkra a történészek és a régészek számára igen nagy feladatot jelent az is, hogy meghatározzák eredeti alaprajzát.

Drégely várának török általi elfoglalásának leghíresebb elbeszélője maga Tinódi Lantos Sebestyén volt, aki a feltételezések szerint valószínűleg a csata idején is a környéken tartózkodhatott, ha a várban konkrétan nem is.

Drégely várát ma évről évre több ezren látogatják, hiszen nem vitás, hogy Börzsönyben rejtőző rom egészen elképesztő időutazásra viszi mindazokat, akik ellátogatnak hozzá, felkapaszkodva a sziklacsúcsra, ahonnan az egész vidékre gyönyörű kilátás nyílik.

(Címlap: Drégely vára ( (látványrajz, Cseke György és Kőnig Frigyes grafikája alapján)  - Forrás: youtube.com)