Mondhatni, „hivatalból” ismerjük mindannyian az egri várat, hiszen Gárdonyi örökbecsű regényével az ember már tizenkét éves korában találkozik tanulmányai során, s az Egri csillagok egyébként is a legnépszerűbb magyar irodalmi alkotás egy felmérés szerint.

Aki azonban még nem látta élőben a török elleni harc magyar szimbólumát, látogasson el egy hétvégén Egerbe!

A Dobós István Vármúzeum kiállításai egész évben látogathatóak, s reprezentatív módon mutatják be nem csupán az 1552-es ostrom történetét, de az egész korabeli magyar és európai hadviselés históriájáról is átfogó képet adnak.

Mára ráadásul két igazán modern látványossággal is bővült a repertoár: aki szeretné, megnézheti egy izgalmas 3D-s vármozi segítségével, miképpen festett a vár 500 évvel ezelőtt, ugyanakkor nyitva tartja kapuit a panoptikum is, ahol személyesen ismerkedhetünk meg Várkonyi Zoltán Gárdonyi regényéből készült legendás filmjének szereplőivel, pontosabban viaszszobraikkal.

A Bükk déli részén található vár alapjait az 1200-as évek közepén fektették le, a román stílusú rondella maradványait az 1990-es években tárták fel a régészek, harminc év munkájának eredményeképpen.

A vár az egyik legkorábbi püspökséghez, az Egri főegyházmegyéhez tartozott, melyet még Szent István alapított, s mint vallási központ, a történelem későbbi fejezeteiben is fontos szerepet kapott Eger, s annak egyre erősebb falakkal bíró vára. Komoly erődítménnyé csak a 13. században alakíttatta az akkori egri püspök.

Heves megyében a vár és környéke a magasból
Fotó: H. Szabó Sándor

Sok baj volt a vár szerkezetével, hiszen kőfalainak alapját a környék legelterjedtebb anyaga, a riolittufa adta, mely nehezen bírta a téli fagyokat, az őszi esőzéseket. Emiatt jellegzetes látvány lehetett a középkorban a vár falait renováló dolgozók serege, ami egy későbbi végvár tekintetében egy kissé talán abszurd lehetett.

A 16. században, az egyre jelentősebb török fenyegetés hírére a várat külső és belső részre osztották, s külső falait korszerű technikával, igen erős védművé alakították. A törökök 1552-ben kezdték ostromolni a várat, mely addigra már hatalmas helyőrséggel és komoly hadi fegyverzettel bírt. Dobó István várkapitány mindazonáltal még kortársainál intenzívebben is személyes ügyének tekintette, hogy megvédje a várat, s így közvetlenül az egész keresztény Európát az Oszmán Birodalom agressziójával szemben.

1596-ban III. Mehmet végül elfoglalta Eger várát, s bár a török hódoltság alatt folyamatosan erősítették az épületegyüttest, de a 17-18. századra szinte teljesen elpusztult az egykori lovagvár.

Felújítása az 1860-as években kezdődött, s lényegében mindmáig tart.

(Fotó: H. Szabó Sándor felvételei)