h i r d e t é s

Magyarország még sosem volt ekkora bajban!

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Magyarország még sosem volt ekkora bajban!

2018. december 11. - 09:01

 

A politikusaink ketrecharccá fejlesztették a politikai vitát, dúl a kenyérharc.

Forrás: idokep.hu

Magyarország válságban van, ez a válság abból fakad, hogy a rendszerváltás után ketrecharccá fejlesztettük a vitát, dúl a politikai kenyérharc.

Ez egy alapvetően működési hiba, de van ennél nagyobb baj is, az pedig a működési zavar, amely lehetetlenné teszi azt, hogy a társadalom számára fontos dolgok megoldódjanak, ez a zavar állja el az utunkat és akadályozza a haladásunkat.

A működési zavar alapvető oka az, hogy a politikai elit és a mögöttük álló tanácsadói kör alkotói válságban van. Az „agytrösztök” amelyek alapvetően azért vannak, hogy ott új ötletek szülessenek, vagy nem képesek, vagy nem tudnak merész új eszméket, gondolatokat, működési modelleket felkarolni, mert abban az esetben, ha meg is születne ilyen, eleshetnek az állami megbízatásoktól, kikerülhet a jutalmazó, együttlétből, a korlátlan jólétből.

Minden létező politikai aktor túlreagálja a politikai vitákat, a „mi és ők” elvet valló kormányzatunk a csekély számú döntéshozóval képtelen új dolgokról dönteni, csak túlélni, vagy hosszan akar élni, éppen ezért vagy nem tud, vagy nem akarja bővíteni a „a beszállítók” körét.

Amennyiben a hatalomgyakorlók és a tanácsadók szűk csoportja együtt ül egy megbeszélésen, hogy eldöntsön dolgokat, mire számíthatunk? Kizárólag a csoportgondolkodásra. Mivel azonos világképű emberek ülnek együtt, ebből adódóan a kívülről jövő más nézeteket nem tudják másnak értékelni, mint fenyegetésnek!

Ez végtelen veszélyes egy országra, vagy egy multi, vagy transznacionális vállalatra nézve!

Mivel a média legyőzendő, korlátozandó és birtoklandó, ebből adódóan az onnan jövő megtermékenyítő kritikák, kérdések el vannak fojtva. A stratégia mivel nincsenek prognózisok nem tud felépülni, állandó a fércmunka, a rendszer nem tud és nem képes előre tekinteni!

Olyan korban élünk, amikor a társadalomi hálót újra szővik azok a zsebünkben elférő eszközök, amelyek újra írják a munkát, a tudást az információt, a kommunikációt.

Megkezdődött és eszméletlen sebességgel halad a virtuális tér honfoglalása, már ma ott tartunk, hogy a világ minden egyes embere egy az emberek által gyártott rendszer részévé vált, először az emberiség történelmében elérhet bárki, bárkit jó és rossz szándékkal egyaránt.

Az ezzel kapcsolatos változások alapjaiban írják át a kormányzást és az életet az egész bolygón, és a hazánkban is, ezen a vezetőinknek el kellene gondolkodniuk, amikor a közvetlen hatalomgyakorlás jár a fejükben.

Kis csoportok képesek akár kiberháborút indítani, viszonylag kis költséggel, de komoly tudással, ezt hosszabb távon is fent tudják tartani.

A kormány a fegyveres erők felfejlesztéséről, a haditechnika megújításáról döntött, vajon miért tette, miért veszünk hulladéknak való vadászgépeket, helikoptereket, ágyúkat, aknavetőket?

Végig gondolta-e valaki, hogy mi lesz az országgal, ha informatikai támadást intéznek ellenünk, hol vannak azok az irányelvek, amelynek kapcsán egy ilyen esetben fenntartható lenne a működés, vagy működtetés?

Az ország méretéből és képességeiből adódik, hogy egy ilyen támadásra képtelen lenne fegyveres támadással reagálni. Melyek azok a lépések, kritériumok, amelyeknek az ország vezetésének és a benne élőknek meg kellene felelni?

Fogalmunk sincs!

A mobiltelefon és a letölthető applikációk, az új hatalom, amellyel 15 évvel ezelőtt még az USA sem rendelkezett. Vannak olyan programok, amelyek képesek leszűrni az internet lakóit, azokat csoportba rendezni, viselkedésük, fizimiskájuk, vagy bármi kiválasztott szempont szerint.

Ma bárki egy erőszakos cselekedettel a világmédia részévé tud válni.

A biztonságunk ingatag lett, a kiszolgáltatottságunk mértéke nagyobb, mint bármikor az emberiség történetében, ennek nem csak biztonsági szempontból van jelentősége, hanem abból is, hogy az internet internacionalizmusa is megteremtette az internet nacionalizmusát.

Bárhova nézünk nem látunk mást, mint változást, változik az oktatás, az egészségügy, a közszolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatások, még a művészet is.

A rendszerváltás környékén még meg volt a viszony és az igény a párbeszédre, de ez már, mint írtam megszűnt, mert a hatalmon lévők idestova 12 éve felszámolták.

Ha lenne párbeszéd és nyitottság az országban, akkor bizonyára már vaklaki elmondta volna a kormányon lévőknek, hogy a tudomány elleni háború, amelyet a kormány folytat, a történelem korábbi időszakaiban is minden esetben a tudomány győzelmével végződtek.

A kormányunk nem figyel, nem hallgat senkire és semmire!

A legfelsőbb körökben nem található olyan ember, vagy csoport, aki az új helyzetet felfogná, pedig elvárható lenne, hogy értsék a szakzsargont, vagy az új világ terminológiáit. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem található olyan ember a környezetben, aki érti az idegtudományokat, az IT, a hálózat elméletet, vagy csak egyszerűen a számítógépet. A tudományos és a műszaki emberek mellőzöttek, mert elveikkel nem értenek egyet.

Éppen ezért nem gondolkodnak azon, hogy az internet mára már alapjog, ezt kellene az Alaptörvénybe beiktatni!

Egy modern országot csak úgy lehet felépíteni, ha mindazokat összehozzuk a kormányzattal, akik értenek a tudományhoz technikához. Kis ország a miénk, nem élhetünk úgy, hogy az egyik fél mindent visz, a lehetőségeket pedig nem hozza, a felelőséget meg nem ismeri.

Változtatni kell mindenkinek egy jobb és kiszámíthatóbb jövő érdekében!


 

h i r d e t é s