Magyarországon úgy nő kifejezetten gyorsan az új koronavírusos betegeknek a száma, hogy nálunk továbbra is igen szigorúak a tesztelési kritériumok. Vagyis továbbra is igen kevés koronavírusos esetet képes kiszűrni a magyar járványügy, miközben Európában már csak maroknyi ország követ hozzánk hasonló protokollt. - írja a Portfolio

A világ országai különböző tesztelési irányelveket követnek. Jelenleg három olyan ország van, amelynek nincs ilyen irányelve, Jemen, Salamon-szigetek és Tanzánia. (A térképen piros színnel vannak jelölve.) Nem csoda, hogy emiatt Jemen rendelkezik a legrosszabb nyers halálozási rátával, ami közel 30%-os. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegek 30%-a meghal abban az országban, sokkal inkább azt jelenti, hogy elképesztően kevés beteget tudnak diagnosztizálni.

Forrás: ourworldindata.org

A tesztelési eljárásrend nélküli országok után jönnek azok, akik szigorú szabályok alapján végzik a teszteket, ezek közé tartozik Magyarország is (narancssárga). Ilyen pl, ha egy beteg a koronavírusra utaló tüneteket produkál és kórházba kerül, kulcsfontosságú dolgozó, igazoltan koronavírusos beteggel volt kapcsolatban, vagy éppen külföldről tért haza. Európában már csak néhány ország tartozik ide Magyarország mellett, ilyen Albánia, Szerbia, Koszovó és Bulgária.

Számos európai országban bárkit tesztelnek (türkiz), aki tüneteket mutat, nem kell, hogy igazoltan koronavírusos beteg kontaktja legyen vagy a tünetek mellett külföldről térjen haza. Ilyen ország a kelet-közép-európaiak döntő többsége, az észak-európai országok vagy pl. Franciaország és Spanyolország. Azért jó ez a tesztelési szabályrendszer, mert így izolálni lehet a pozitív eseteket és fel lehet kutatni azok kontaktusait.

Néhány országban még csak tüneteket sem kell mutatni ahhoz, hogy valakit teszteljenek. Európában ide tartozik pl. Oroszország mellett Portugália, Németország vagy Ausztria is.

Összességében elmondható, hogy a Magyarországgal egy kategóriába került országok döntően afrikaiak vagy dél-amerikaiak. Ezekben az országokban elég szigorú feltételek mellett tesztelnek valakit, így könnyen sokan lehetnek azok, akik elkapják a koronavírust, de nem kerülnek be az állami adatbázisokba. Vagyis: relatív alacsony szinten maradhat az összes esetszám. Ez részben magyarázatot is ad egyes esetekben a magas nyers halálozási rátára.

Nem igaz tehát az a közkeletű mítosz, hogy azért nőtt meg az elmúlt napokban az esetek száma, mert többet tesztelünk, a járványügyi protokoll ugyanis nem változott tavasz óta, és továbbra sem teszi lehetővé a "vaktában" tesztelést, a tesztek döntő része kontaktszemélyekhez kötődik. A tesztek száma viszont szemlátomást nőtt az elmúlt hetekben, de pont az esetszámok felfutása miatt, azaz az oksági viszony az általános vélekedéssel szemben pont fordított: azért tesztelünk többet, mert egyre több beteg van, ez pedig egyre több letesztelendő kontaktszemélyt eredményez.

A tünetesek tesztelésének protokollját követi számos európai, dél-amerikai és ázsiai ország. Ezek az országok már jóval több beteget tudnak felderíteni, így a valójában koronavírusos esetek számához közelebbi esetszámokat tudnak produkálni, vagyis kevesebb látens beteg maradhat.

A gyakorlatilag bárkit tesztelünk protokollt Észak-Amerika mellett ázsiai, valamint néhány európai és maroknyi afrikai ország követi. Ezek az országok deríthetik fel potenciálisan a legtöbb fertőzöttet, hiszen nagyobb eséllyel kerülnek be olyanok az esetek közé, akiket más körülmények között (szigorúbb protokoll esetén) nem teszteltek volna.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarországon összességében szigorúbbak a tesztelési kritériumok, mint a környező országokban (nehezebben jutunk el oda, hogy leteszteljenek egy potenciálisan koronavírusos esetet, mint máshol), így vélhetően az elmúlt hetekben látott esetszámoknál bármelyik másik tesztelési protokoll használata esetén több beteget sikerült volna diagnosztizálni. (portfolio.hu)