Velük együtt  a 2005 óta eltelt 11 évben Magyarországon 2660-an fagytak meg – áll a Magyar Szociális Fórum szerdán kiadott összefoglaló jelentésében a fagyhalál áldozatairól.

Az emberjogi civil mozgalom szerint 2016. március 3-31. között 13-an, köztük öt nő vesztette életét rendkívüli kihűlésben: négyen-négyen a szabad ég alatt, illetve fűtetlen otthonukban, öten pedig kórházba szállításuk közben, vagy odaérkezésük után hunytak el, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

2015-2016 telének legfiatalabb áldozata egy 16 éves fiú volt, aki a szabad ég alatt fagyott meg. A legidősebb áldozat pedig egy 93 éves férfi, aki saját fűtetlen otthonában hűlt ki végzetesen. Az elmúlt 11 évre visszatekintve az idén januárban először fordult elő, hogy egy fiatalkorú 16 éves fagyhalált szenvedjen.

Az MSZF kimutatásából kitűnik, hogy a fagyhalál áldozatainak 46,4 százaléka (85 fő) fűtetlen otthonában fagyott meg, 28,4 százalékuk (52 fő) közterületen, azaz a szabad ég alatt, 25,1 százalékuk (46 fő) pedig kórházba szállítás közben, vagy beszállítás után.

Az elhunytak 13 százaléka nő volt.

Az előző öt év (2010-2015) adataival összehasonlítva az MSZF megállapította, hogy 2013-2014 teléig csökkenő, azt követően viszont emelkedő tendenciát mutat a fagyhalál miatt emberéletben keletkezett veszteség. Különösen megnőtt a mögöttünk álló télen, amikor is 46-al többen fagytak meg, mint egy évvel azelőtt, noha az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőtlenebbek az előző évinél. Míg az előző öt évben csaknem ugyanannyian fagytak meg odahaza, mint ahányan a szabad ég alatt, a mögöttünk álló télen radikális változás következett be, a kórházban elhunytaktól eltekintve túlnyomó többségükben odahaza hűltek ki az emberek.

Mindebből a Szociális Fórum arra következet, hogy megnőtt azoknak a többnyire egyedülálló, magukra hagyott idős embereknek a száma, akik kénytelenek választani a közül, hogy egyenek-e, kiváltsák-e a gyógyszert, vagy fűtsenek. Növekvő tendenciát mutat azoknak a nagycsaládosoknak a száma is, akik – tüzelő híján – bútoraikat voltak kénytelenek felaprítani és eltüzelni, hogy megmentsék a kihűléstől a kicsinyeket, esetenként újszülöttjeiket.

A történtekből a Magyar Szociális Fórum azt a következtetést vonta le, hogy növekedett azoknak a száma, akiknek a fizikai léte került veszélybe az anyagi ellátatlanság, a gyatra szociális gondoskodás és a társadalmi kirekesztés következtében.

Az MSZF felidézte, milyen javaslatai találtak süket fülekre a mögöttünk álló télen:

• A kormány nem hallgatott a Magyar Szociális Fórum sürgetésére, hogy minden rászorulót lásson el fűtőanyaggal, és ne kösse engedélyhez az erdőkben kidőlt és az árterületekre kisodort fatörzsek és gallyak begyűjtését.
• A kormányfő nem válaszolt az MSZF január 20-i kérésére, hogy rendkívüli kormányülésen foglalkozzanak a tömeges életvesztéssel, mert a fagyhalál immár fiatalkorúakat is kezd magával ragadni. Mozgósítsák a belügyi, helyhatósági és katasztrófavédelmi szerveket az életek védelmében.
• Létesítsenek olyan téli menedékhelyeket, szállásokat, amelyekre a hajléktalanok szívesen bemennek, mert emberhez méltó feltételeket biztosítanak nekik.
• Egyeztessen a kormány a civil szervezetekkel a szociális lakásépítésről, az üresen álló lakások bérléséről, ne hagyja, hogy évről-évre tömeges legyen a fagyhalál.
• A Magyar Szociális Fórum rendszeresen felajánlotta, hogy kész megosztani tapasztalatait a kormánnyal a fagyhalál visszaszorítása és az élet védelmezése érdekében. Soha, egyetlen felajánlására nem érkezett válasz. Az állapotokra jellemzően az állami média évek óta nem ad hírt a fagyhalálról, hanem úgy tesz, mintha nem is létezne. Ezzel a magatartásával a közmédia semmibe vette kötelezettségét a korrekt tájékoztatásra az élet védelmében.
• Az MSZF figyelmeztette a kormányt, hogy a kilakoltatási tilalom feloldása után utcára kerülő emberek azoknak a táborát fogják gyarapítani, akikre a következő télen fagyhalál várhat.