h i r d e t é s

Magyarországon is pofátlanulo keveset fizetnek az óvónőknek

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Magyarországon is pofátlanulo keveset fizetnek az óvónőknek

2022. május 02. - 08:43

Az alacsony pedagógusfizetéseket hallva elsősorban az általános és középiskolai tanárok jutnak az eszünkbe, miközben az óvónőkről viszonylag ritkábban hallunk. 

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Pedig az ő helyzetük ha lehet még nehezebb, és nehéz munkájuk ellenére az anyagi megbecsülés őket még inkább elkerüli. A jelenség Magyarországon mindenképpen igaz, de világjelenség is egyben. Az alacsony bérek, az alulfinanszírozottság, és a pályaelhagyások miatt az oktatási rendszer ezen szegmense világszerte egyre nagyobb nyomás alatt van, és csak kevés kivétel akad. Ez pedig olyan problémákat okozhat, amiknek a hatásait évtizedek múlva fogjuk érezni. - írja a Portfolio

Rengeteg ország van, ahol a közszférában az óvónők olyan keveset keresnek, hogy képtelenek megélni, ezért a pályaelhagyások száma évről évre fokozódik, nem is beszélve azokról, akik a felsőoktatásból kikerülve éppen most kezdenék meg munkájukat, de inkább valami más, többet fizető állás után néznek.

Nemrég a Bloomberg számolt be arról, hogy amíg a foglalkoztatás az Egyesült Államomban már csak 1%-kal van a koronavírus előtti időkhöz képest, addig ugyanez a statisztika az óvodai dolgozók esetén eléri a 10%-ot is. Vagyis az elmúlt két év során minden tizedik az ágazatban lévő munkavállaló döntött úgy, hogy elhagyja a pályáját. Ez már csak azért is aggasztó fejlemény, mert azelőtt - bár egyre csökkenő ütemben - egy ideig még nőtt is az óvónők és más itt dolgozók száma a világ legnagyobb gazdaságában.

Mostanra viszont a helyzet olyan rossz lett, hogy a Wells Fargo elemzőinek számítása szerint nem kevesebb, mint 460 000 olyan család van Amerikában, amelyek nem találnak megfelelő helyet gyereküknek. Emiatt ez már nemcsak egy igazságossági kérdés, hanem a teljes munkaerőpiacra, és így a gazdaságra hatással van. Ezeknek a szülőknek ugyanis családonként az egyik tagja - általában az anyuka - ezért kénytelen otthon maradni, ezért nem vagy csak részben tud hozzáadott értéket termelni, és a magasabb életszínvonalhoz hozzájárulni.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN AZ ÓVODAI DOLGOZÓK ÁTLAGOS ÓRABÉRE ALIG HALADJA MEG A 12 DOLLÁRT, AMI HAZAI SZEMMEL PERSZE MAGASNAK SZÁMÍT, DE VÁSÁRLÓERŐ PARITÁSON MAJDNEM OLYAN ALACSONY, MINT HAZÁNKBAN.

A tengerentúlon egyes szakszervezetek és politikusok egy ideje kardoskodnak a 15 dolláros minimálbér mellett, ami már önmagában egy csapásra a minimálbér szintjénél jóval alacsonyabbra tenné az óvónők fizetését. Persze most is alig vannak a létminimum felett, és ezt is csak akkor, ha három fős háztartásról van szó. A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatása arra jutott, hogy az óvónőknek az ötven államból mindössze tízben elegendő a fizetésük az alapvető költségeik kifizetéséhez. Ám nekik aligha kell statisztikákkal elmagyarázni, hogy bérük mire elég, ezért is tapasztalható a hatalmas lemorzsolódás.

A piaci alapú működés sem megoldás, mert a rendszer már most is nagyon túlfeszített.

AZ AMERIKAI SZÜLŐK JÖVEDELMÜK 13%-ÁT MÁR MOST IS BÖLCSÖDÉKRE ÉS ÓVODÁKRA KÖLTIK, ÉS A SZOLGÁLTATÓK SZERINT NINCS IGAZÁN TÉR A DÍJAK EMELÉSÉRE.

Sokak szerint a megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok állami és szövetségi forrásból is segítené a nagyrészt piaci alapokon működő rendszert, ám a piacgazdaság fellegvárában ez sokaknak nem tetszik.

Európában valamivel változatosabb a kép, és vannak olyan - jellemzően nagyon gazdag - országok, ahol az óvónői bér még egy kicsit magasabb is, mint az átlagfizetés. Ezek közé tartozik Luxemburg, ahol a dollárban számol 69 ezer feletti éves juttatás eleve két és félszerese az amerikainak, és 6%-kal múlja felül az átlagbért. Hasonló a helyzet még Spanyolországban és Portugáliában is, ahol az erős állami segítség tartja magasan a pedagógus béreket általában.

A legtöbb európai országban azonban az óvodai dolgozók lényegesen kevesebbet keresnek, mint az átlagos munkavállaló az összes szektorban. Izlandon, ahol dollárban számolva a legmagasabbak az átlagos fizetések az elmaradás 42%-os. A szintén nagyon gazdag, de rendkívül költséges Svájcban 16%-os a hátrány ezen a területen. Még az olyan jóléti államokban is, mint Dánia vagy Svédország a legkisebb gyermekeket gondozók 15-22%-kal kevesebbet visznek haza, mint Átlagos Jenő. Sőt, a kiváló oktatási rendszeréről ismert Finnországban is 33%-os hátrányban vannak az óvodai dolgozók.

MAGYARORSZÁGON UGYANEZ AZ ADAT UGYAN A MAGASABBAK KÖZÉ TARTOZIK, DE A 34%-OS ÁTLAGOS ELTÉRÉS NEM SZÁMÍT KIRÍVÓNAK, KÜLÖNÖSEN A RÉGIÓBAN.

Szlovéniában 27%, Csehországban 20%, Lengyelországban 41%, Lettországban pedig 42% a különbség, természetesen minden esetben a teljes gazdaságra vonatkozó átlagbér javára.

Azt azonban érdemes kiemelni, hogy balkáni országoktól eltekintve Magyarországon az iskola előtti közoktatásban részt vevő munkavállalók szinte mindenkinél alacsonyabb bért kapnak, még vásárlóerő paritáson számolva is. Egyedül Szlovákiában rosszabb a helyzet, ahol a statisztikák szerint mindössze alig több, mint havi 640 dollárnak megfelelő összeget visznek haza az óvónők, a magyar átlagfizetés az ágazatban is csak minimálisan magasabb.

AZ ÓVODAI MUNKAVÁLLALÓK VÁLLALHATATLAN HELYZETE TEHÁT EGY GLOBÁLIS JELENSÉG RÉSZE, AMINEK MINDEN BIZONNYAL GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS OKAI IS VANNAK.

Abban a legtöbben egyetértenek, hogy az állami finanszírozás növelésére van szükség a helyzet rendezése érdekében, hiszen az emberi tényező mellett a makrogazdasági hatások is meg fognak mutatkozni a következő évtizedekben. Az oktatásra szükséges többet költeni, és ez minden bizonnyal meg is fog történni, még ha talán későn is. A nagy kérdés az, hogy a magasabb adókon keresztül ennek az árát kik fogják majd megfizetni. (Portfolio)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s