Orbán volt az egyik első kormányfő, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban támogatásáról biztosította Trumpot még republikánus jelöltként. A támogatás több mint két és fél évvel Trump megválasztása után nyitotta meg Orbán előtt a Fehér Ház ajtaját – annak ellenére, hogy az amerikai-magyar viszonyt számos feszültség terheli.

Mivel Orbán Viktor volt Donald Trump elnökségének egyik legelső és leglelkesebb támogatója, a beiktatás után hamar felmerült, hogy vajon mikor fogadják a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban.

A magyar diplomácia mindig igyekezett hárítani a kérdést – amikor márciusban az mfor.hu rákérdezett Szijjártó Péternél egy Trump-Orbán találkozóra, a külgazdasági- és külügyminiszter úgy válaszolt: „jelenleg nincs olyan ügy, aminek a kezeléséhez a legfelsőbb szintre lenne szükség. Legutóbb az amerikai külügyminiszter járt nálunk; nem maradt olyan nyitott kérdés, amit ne vitattunk volna meg.”

Az amerikai-magyar kapcsolatok annak ellenére hullámzóak voltak az elmúlt években, hogy Trump és Orbán számtalan ideológiai kérdésben valóban egyetért egymással. Az amerikai republikánus elnököt 2016 novemberében választották meg, ám 2017-ig nagyjából változatlan volt Washington politikája Budapesttel szemben. Számos kritika érkezett a demokrácia és szabadságjogok megsértése, a demokratikus intézményrendszer átalakítása miatt.

Csupán 2017 végén született döntés arról, hogy engedékenyebbnek kell lenni, és a sok kritikával nem szabad elidegeníteni (és Vlagyimir Putyin karjai közé taszítani) a magyar kormányt. A váltás a térségünkért felelős, akkor kinevezett amerikai külügyi vezető, A. Wess Mitchell nevéhez fűződött.

Mitchell idén tavasszal távozott posztjáról, visszatért a kutatóintézetbe, amelyet otthagyott a kormányzati munka kedvéért, és ismét a Center for European Policy Analysis (CEPA) munkatársa. Ennek a kutatóintézetnek egyik alelnöke Szemerkényi Réka, az Orbán-kormány előző washingtoni nagykövete.

A látszólagos enyhülés ellenére számos feszültség húzódott az amerikai-magyar kapcsolatokban a mélyben. Az Átlátszó írta meg januárban, hogy a magyar kormány másfél évig makacskodott például, és nem írta alá a védelmi együttműködési megállapodás (defence cooperation agreement) megújítását, ami aggasztotta az amerikai diplomatákat.

Amiatt is sok kritikát kaptak a magyar kormányban Washington felől a háttérben, hogy hazánk nem hajlandó támogatni az amerikai kormány azon erőfeszítéseit, hogy állítsák meg Kína és Ororszország gazdasági- és nagyhatalmi törekvéseit a világban. De terheli a két ország viszonyát a CEU ügye és az ukrán és a magyar kormány közötti feszültség is.

A kapcsolatok alakulásának következő fontos állomása Mike Pompeo febuári látogatása volt. Az amerikai külügyminiszter nem csak hazánkba látogatott, hanem Lengyelországot és Szlovákiát is útba ejtette. Az út előtt kollégái, majd sajtótájékoztatóin maga Pompeo is világossá tette: az út célja az, hogy jelezze Közép-Európának, hogy a térség fontos az Egyesült Államok számára.

Pompeo elmondta: az elmúlt évtizedben elhanyagolta a térséget Washington. Amerikának a maga után hagyott űrbe Oroszország és Kína nyomult be – és ezt az Egyesült Államok mindenképp meg akarja most állítani és vissza akarja fordítani.

A térség vezetői továbbra is kitüntetett figyelemben részesülnek: Andrej Babis cseh miniszterelnököt március 7-én fogadta az amerikai elnök, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt pedig május 3-án fogadja Trump a Fehér Házban.

David Cornstein amerikai nagykövet még március végén az InfoRádiónak egy esetleges budapesti Trump-látogatásról azt mondta:

Szeretnénk, hogy néhány olyan dolog megvalósuljon, amelyeken már a mi képviseletünk dolgozott, ilyen például a Védelmi Együttműködési Megállapodás, amely reményeink szerint hamarosan végső stádiumába ér. De ezen kívül is van néhány bejelentenivalónk, amelyeken még dolgozunk. Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót.

atlatszo.hu