fbpx Manipulálni kellet az embereket a Covid miatt | CIVILHETES

h i r d e t é s

Manipulálni kellet az embereket a Covid miatt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Manipulálni kellet az embereket a Covid miatt

2022. január 06. - 10:19

 

Hosszú ideje igénybe veszik a viselkedéstudomány puha változatának segítségét a kormányok arra, hogy valamilyen kívánt irányba tereljék az emberek döntéseit.

A kép illusztráció! - Forrás: Unsplash/Gabriella Clare Marino

Ám a koronavírus-járvány miatt annyira meg kellett változnia a mindennapi viselkedésnek, hogy szükségessé vált a tudományág nehézfegyverzetének bevetése is. - írja az Index

Elsősorban azokkal azonosítják a viselkedéstudománnyal foglalkozó kutatókat, akik a tudományág puha ágazatában, az úgynevezett nudge-csoportokban dolgoznak – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Ravi Gurumurthy, a Behavioral Insights Team (BIT) viselkedéskutató műhely vezető munkatársa. Az angol nudge szót ez esetben némileg átvitt értelemben noszogatásnak fordíthatnánk, bár a viselkedéstudományban az angol kifejezést használják. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett megmaradjon a döntési szabadságuk – derül ki a Viselkedéstudomany.hu definíciójából.

A brit üzleti lap szerzőjének egyik példája az effajta noszogatásra, amikor automatikussá teszik az emberek nyugdíjjogosultságát, ami gyengéden arra sarkallja őket, hogy éljenek a nyugdíj lehetőségével, vagy amikor egy kormányzati szervezet levélben arról informál bizonyos csoportokat, hogy a legtöbb ember befizeti az adóját, amivel indirekten jelzik, hogy ha kulturált embernek tarják magukat, akkor nekik is ezt kellene tenniük. Számos kormány mellett megtalálhatók nudge-dzsal foglalkozó csoportok.

Ennél fontosabbnak tűnik azonban, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, milyen az, amikor a viselkedéstudomány teljes fegyverzetben lép színre annak érdekében, hogy lényeges változásokat érjen el az emberek napi megszokott tevékenységében – véli a brit üzleti lap szerzője. A kiindulópontról kilométereket írtak a médiában: a vírus elleni legjobb védekezés az oltás beadatása mellett a megszokott, mindennapi viselkedésünk megváltoztatása. Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, maradjunk otthon.

Kétbalkezes kezdés

A nyugati országok egy részében mindjárt az elején történt egy baki: túl nagy hangsúlyt kapott a kézmosás fontossága, háttérbe szorult a maszkviselés és a távolságtartás, mert az emberek azt hitték, hogy ha sűrűn kezet mosnak, nem lehet bajuk. Akkor fordultak viselkedéstudományi szakemberekhez a kormányok, amikor kiderült, hogy alapos változásokra van szükség, mégpedig gyorsan. Attól tartottak, hogy az emberek nem viselnek el tartósan semmilyen korlátozást – ezt nevezik viselkedési fáradtságnak.

Ez a vélemény azonban nem a viselkedéstudományi szakemberektől származik, mert ők úgy teszik fel a kérdést: mit kell változtatni az emberek tevékenységén, és milyen hosszú időre? Ennek szellemében a BIT tudományos alapossággal látott munkához. Például ötven online üzenettel tesztelték, mivel lehet rávenni az embereket a járványt fékező viselkedésre, továbbá kétmillió SMS-sel vizsgálták, melyik az az üzenet, amellyel a leginkább rá lehet venni az embereket arra, hogy oltassák be magukat.

Kommunikációs offenzíva

Az Egyesült Királyságban különösen nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra. A viselkedéstudomány minden eszközét bedobták az ösztönzőktől a közösségi média felhasználásának megtervezéséig. Más országokban, például Dél-Koreában azt az alapelvet követték, hogy könnyebbé kell tenni az embereknek az új szabályok követését. A tengerparti üdülőhelyek a jegy árában foglaltan tesztelték az érkezőket, és úgy rendezték el például a nyugágyakat, hogy kellő távolságban legyenek egymástól.

Bangladesben ingyen osztogatták a maszkokat a mecsetekben, a piacokon és, jutott belőlük közvetlenül a háztartásoknak is. A promóciós videók és más tájékoztatóanyagok tartalmazták a vallási vezetők ajánlásait is. Nyilvános helyeken egészségügyi dolgozók figyelmeztették az embereket a helyes viselkedésre. Egy hatszáz falura, összesen 340 ezer emberre kiterjedő vizsgálat azt találta, hogy a védekezési kommunikációval meghintett helyeken az emberek 42 százaléka hordott maszkot, míg máshol csak 13 százalék volt ez az arány.

Ugyanezek a módszerek bevethetők a klímaváltozás megelőzését vagy az egészségtelen életmód feladását segítő emberi viselkedések befolyásolására. A nudge egyszerű, olcsó, hatékony befolyásolást ígér, ám nem képes mélyen és tartósan megváltoztatni az emberek viselkedését. Ez többe kerül, több kísérletezést feltételez, de mint a járvány megmutatta, van benne fantázia. (Index)


 

h i r d e t é s