Horvátország nem zárhatja ki, hogy a magyarországi pengés verzióhoz hasonló kerítést építsen annak érdekében, hogy korlátozza a bevándorlók beáramlását az országba - mondta a CNBC-nek adott interjújában Kolinda Grabar-Kitarovic, az ország államfője - írja a napi.hu. Az elmúlt hónapban helyi rendőrségi becslés szerint 200 ezren érkeztek az országba, a budapesti kormány a közös uniós fellépés hiányára hivatkozva pénteken fizikailag lezárta a horvát-magyar határt.

Először is el kell fogadnunk, hogy minden országnak joga van a határai megvédéséhez. A magyar kerítésben semmi olyan szándékot nem látok, hogy az valaki ellen irányulna - fejtegette Grabar-Kitarovic. A helyzet az, hogy az országainkat elárasztották a bevándorlók, és ekkora embertömeget nagyon nehéz kezelni.

Megvannak a korlátaik

El szeretném kerülni, hogy bármilyen fizikai korlátot építsünk a határainkon, de folyamatosan arra kérem a kormány, hogy szigorítsa meg a határellenőrzést. Emiatt nem tudom kizárni, hogy végül kerítést húzzunk fel. Ehhez, hogy bármilyen döntést is hoznak, egyeztetni fogják az EU többi tagországával (ennyiben tehát nem követik a "magyar mintát" - a szerk.).

Az államfő jelezte, hogy Horvátország elfogadta 1600 ember befogadását, aminek kész megteremteni a feltételeit. Ugyanakkor az ország még csak most lábal ki a recesszióból, rengeteg a munkanélküli, akiken szintén segíteni kell. Emiatt megvannak a lehetőségeik korlátai.

Három "d"

Grabar-Kitarovic meglehetősen riasztó képet festett fel várakozásaival kapcsolatban. Hosszú távú válságra számít, mivel 50-60 millió ember (a felső határ nagyjából Olaszország teljes lakossága - a szerk.) indulhat útnak a világon különböző okok miatt. Az utóbbiak között szerepelnek a klímaváltozás miatt romló életkörülmények, a szegénység, illetve a biztonság hiánya. Szerinte Európának a három "d" jegyében kell kialakítania politikáját.

Az első a védelem (defense), amelynek jegyében fel kell számolni a bevándorlók küldő országaiban az instabilitást, a politikai extremizmust és a szegénységet. A második "d" a diplomáciai erőfeszítéseket fogja össze, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy erősíteni kellene az együttműködést azokkal az országokkal, amelyekben az embercsempészek tevékenykednek. A harmadik "d" fejlesztés (development) az erőforrások bővítését jelenti a bevándorlás szempontjából frontországnak minősülő államokban.

Nem jöhetnek ide mind

A horvát államfő beszámolója szerint az országába érkező bevándorlók 80 százaléka gazdasági migráns. Nem Szíriából vagy Irakból jönnek, hanem más országokból. Az EU nem tud otthont adni a világ minden szegény emberének, ezért azon kell dolgoznunk, hogy javuljanak az életfeltételek azokban az országokban, ahonnan ezek az emberek útnak indulnak. Csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket, javítani az oktatást és a politikai toleranciával kapcsolatos felvilágosítást.

Megtapsolnák az EU-ban?

Horvátországnak nincs más választása, mint hogy lezárja a szerb és a montenegrói zöld határt, ha nem akar gyűjtőközponttá válni - mondta Mate Granic, akit migrációs helyzet kezelésére létrehozott elnöki válságtörzs elnöke. A főnökénél nyersebben fogalmazó volt külügyminiszter szerint ez az egyetlen intézkedés, amelyet most bevezethet a kormány.

Ellenkező esetben lehet, hogy megtapsolják a horvát politikát az Európai Unióban, de a beáramló tömegek nagyon rövid időn belül destabilizálhatják az országot. Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök a legeslegutolsó megoldásként tudná elfogadni a fizikai határzárat.

napi.hu