h i r d e t é s

Már egymást bírságolják az állami szervek, csak azért, nehogy megtudjuk, hova lett 30 milliárd forint

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam

Már egymást bírságolják az állami szervek, csak azért, nehogy megtudjuk, hova lett 30 milliárd forint

2019. november 13. - 11:48

 

Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. - írja a 444.hu.

Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. A Miniszterelnöki Kormányiroda ezért az akadályozásért már kapott is 300 ezer forint bírságot, de ez az összeg semmiképp sem fogja két vállra fektetni a költségvetést, és ha még három évig kihúzzák, hogy ne kelljen kiadniuk a kért információkat, akkor megússzák azt is, hogy tiltott állami támogatás miatt vizsgálódni kezdjen az Európai Bizottság a Mészáros-birodalomhoz közeli Takarék-csoport körül.

Az ügy a 2016 márciusában publikált Máig titok, milyen pénzből segítették ki az egyik leggazdagabb magyar bankárt című cikkünkkel kezdődött. Ez a cikk az akkoriban még Spéder Zoltán irányítása alatt és résztulajdonában álló FHB-ről szólt, egészen pontosan arról, hogy a bank 2012-re pénzszűkébe került, és kiadott egy kb. 30 milliárd forint értékű alárendelt kölcsöntőkekötvényt. Ez egy speciális értékpapír, ha egy banknak sikerül ilyet eladnia, akkor a papírért kapott pénzt azonnal beleszámíthatja az alaptőkéjébe. Azért hívják alárendeltnek, mert egy esetleges bankcsőd esetén nincs biztosítva, ezért aki lejegyzi ezt a kötvényt, komoly rizikót vállal. A nagyobb kockázatot általában magas kamattal honorálja a kötvény kibocsátója.

Ezt a kötvényt egy titokzatos befektető le is jegyezte, de az FHB soha nem volt hajlandó elárulni, ki volt olyan gáláns, hogy ilyen gyorsan ennyi pénzzel a bank segítségére sietett.

Spéder akkoriban még jó viszonyban volt Orbán Viktorral és a Fidesz legbelső körével, olyan, hozzá is közel álló emberek álltak a magyar politika kulcspozícióiban, mint Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter, vagy a bankárt csak „Spéder barátom”-ként emlegető Lázár János, aki abban az időben államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.

Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) és Spéder Zoltán a Portfolio gazdasági konferenciáján a budapesti Sofitel hotelben 2015. október 1-jén Fotó: Soós Lajos Forrás: 444.hu

A cikk készítése során megpróbáltuk megtudni, ki lehetett az FHB megmentője, és több jel is arra mutatott, hogy a 30 milliárdos kötvényt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz a Magyar Állam jegyezte le. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy a kormány nagyon kockázatos befektetést vállalt mindannyiunk közös vagyonával pusztán azért, hogy kisegítsen egy, Orbánnak és a Fidesznek abban az időben nagyon fontos bankot és annak tulajdonosát. Ráadásul azt is okunk volt feltételezni, hogy az FHB nem fizette megfelelően a kötvény kamatait sem, márpedig ha az állam jegyezte le a kötvényt, és nem volt kamatfizetés, akkor az egészen biztosan tiltott állami támogatásnak is minősül. A tiltott állami támogatásokat pedig az Európai Bizottság szankcionálja, ezek ugyanis torzítják a piaci versenyt azáltal, hogy bizonyos szereplőket előnyben részesítenek a többiekkel szemben.

Megkérdeztük az MNV-t, volt-e a tulajdonukban valaha az az FHB-kötvény, ami után nyomoztunk, erre ők azt válaszolták, hogy ez minősített adat. Mi megkérdeztük, ki döntött az adatok minősítéséről és milyen közérdekből. Erre a kérdésre már nem kaptunk választ, telefonon közöltek csak annyit, hogy nem fognak válaszolni. Ez azért is furcsa, mert a minősítő kiléte és a minősítés alapjául szolgáló közérdek egy alkotmánybírósági döntés alapján minden esetben nyilvános kellene hogy legyen.

Kiderítettük azt is, hogy az FHB kötvényének 2012. december 20-i lejegyzése előtt 5 nappal Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter valamire utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt. De hogy mire, az minősített adat. A fejlesztési miniszter úgynevezett részvényesi joggyakorlói (azaz RJGY) határozatokkal irányíthatja a vagyonkezelő működését, és egy ilyen RJGY határozatot adott ki 2012. december 15-én, de nem tudni, mi van ebben a határozatban, az ugyanis 2022. szeptember 5-ig titkosítva van. A cikkünk megjelenése után kiderült az is, hogy ez az RJGY határozat azért minősített adat, mert 2012. szeptember 4-én volt egy kormányülés, amin a kormány tárgyalt egy minősített adatot tartalmazó előterjesztést, és ez a minősített adat szerepel az RJGY határozatban is. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére Lázár János elismerte azt is, hogy ezen a kormányülésen tényleg a kormány elé került egy előterjesztés, ami az FHB tőkehelyzetét érintette, de többet nem árult el, hiszen az előterjesztés minősített adatot tartalmaz.

Az, hogy egy RJGY határozat minősített legyen, nem túl gyakori, de nem is példa nélküli, 2012-ben például a fejlesztési miniszter 54 RJGY határozatot adott ki, abból 10 tartalmazott minősített adatot, és ez volt az egyik.

Azóta több dolog is történt, ami arra utal, alappal feltételeztük, hogy a kötvény az MNV-nél kötött ki. 2016 nyarán megindult Orbánék hadjárata Spéder Zoltán FHB-vezér ellen, aminek a vége az lett, hogy szinte minden üzleti érdekeltségét, köztük az FHB-t kicsavarták a kezéből. A hadjáratban Orbánék egyik első ütése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra bírságolta az FHB-t amiatt, mert félretájékoztatta a befektetőit ezzel a kötvénnyel kapcsolatban. A jegybanknak azzal volt baja, hogy a kötvényről kiadott 2012-es tájékoztatóban az FHB azt írta, „nem magyarországi befektetők részére” bocsátotta ki a kötvényt. Az MNB nem mondott többet, de logikus, hogy ha ezért bírságoltak, az azt jelenti, hogy a kötvényt lejegyző befektető nagyon is belföldi volt.

Tiszta üzenet volt ez Spédernek és mindenkinek a magyar bankszektorban, aki hallotta már a pletykákat a titokzatos FHB-kötvényről. Természetesen nem véletlen, hogy a Nemzeti Banknak éppen akkor nyílt fel a szeme, és vette észre a kötvénnyel kapcsolatos hiányosságokat, amikor megkezdődött a leszámolás Spéderrel. A jegybank a bírsággal azt mondta: az állam nem védi többé az FHB-t, akár a korábbi zűrös közös ügyeket is hajlandóak borítani, ha Spéder nem úgy lép, ahogyan Orbánék akarják.

Spéder értette is a célzást: a bírság után kevesebb mint 2 héttel az FHB vissza is vásárolta a kötvényt, nagyot rontva ezzel a bank tőkehelyzetén. Na de ehhez a titokzatos befektetőnek el kellett adnia a kötvényt, és ha a kötvénybirtokos esetleg tényleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt, akkor az eladáshoz megint kellett egy RJGY határozat a nemzeti fejlesztési minisztertől. És milyen érdekes, pont ebben a hónapban adott ki Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy RJGY határozatot, ami hogy, hogynem,

minősített adatot tartalmaz.

Majdnem négy évig volt tehát kinn a piacon ez a kötvény, és minden jel arra utal, hogy egy állami szereplőnél. Ez alatt a 4 év alatt az FHB-nek több milliárd forintnyi kamatot kellett, vagy kellett volna kifizetnie a kötvénybirtokosnak. De hogy az FHB fizetett-e kamatot, azt éppen úgy nem tudjuk biztosan, mint hogy kinél volt a kötvény.

Spéder Zoltán (balra) és Orbán Viktor (jobbra) a 2014-es takarékgálán, amikor még minden rendben volt. Forrás: 444.hu

Az MNV elleni pert egészen pontosan azért indítottuk, mert szerettük volna megtudni, mi szerepel abban az RJGY határozatban, amelyiket Németh Lászlóné, fejlesztési miniszterként 2012 decemberében, a kötvény lejegyzése előtt 5 nappal adott ki. Az ügy el is indult, a Fővárosi Törvényszéken, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróságon se nézhessenek bele a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokba, a bíróság ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, azaz a NAIH-hoz fordult, kérve a hatóságot, hogy végezzen el egy úgynevezett titokfelügyeleti eljárást, és állapítsa meg, hogy az adatok minősítése jogszerű volt-e.

A NAIH 2016 végén levélben fordult a vagyonkezelőhöz, és kérte, küldjék el az RJGY-határozatot, és a dokumentumokat, amik indokolják az abban foglalt adatok titkosítását. Az MNV-nek erre a levélre csak 2017. március 20-án sikerült válaszolnia (azaz negyed év kellett nekik ehhez). A NAIH áttekintette a választ, és megállapították, hogy államháztartási, pénzügyi és könyvelési ügyekben jártas szakértőt kell felkérniük, hogy eldönthessék, jogszerű volt-e a minősítés.

Hónapokig nem találtak erre megfelelő szakértőt, ezért 2017 nyarán a Nemzeti Szakértői és Kutató Központhoz fordultak, és rajtuk keresztül sikerült is végre leakasztani valakit, aki a neki küldött iratokból 2018 márciusára készítette el az összegzését, viszont további dokumentumokat kért ahhoz, hogy folytatni tudja a munkát. Ezek között a dokumentumok között szerepelt az FHB több beszámolója is, ezzel pedig még tovább nőtt a (már így is elég nagy) valószínűsége annak, hogy a megismerni vágyott RJGY határozatban tényleg az FHB Bankról van szó. A NAIH a szakértő által kért dokumentumok begyűjtése érdekében 2018. május 30-ra szemlét rendelt el az FHB-nél és az MNV-nél. Ezt a szemlét a NAIH meg is tartotta, és begyűjtötte a dokumentumokat, amiket a szakértő kért, a szemlén azonban maga a szakértő nem jelent meg.

Kiderült, hogy azért, mert a szakértő 2018 májusában megbetegedett, és keresőképtelen állományba vették,

felmentették.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szerint képtelen részt venni helyszíni szemléken, és a szakvéleményét sem tudja prezentálni, és amúgy is a felmentési idejét tölti. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ közölte azt is, hogy a lebetegedett szakértőn kívül nincs más munkatársuk, aki el tudná végezni a NAIH által kért munkát.

A hatóság ezután felkért egy másik szakértőt a Nemzeti Szakértői és Kutató Központon kívülről a már begyűjtött dokumentumok tanulmányozására, és a szakértő el is kezdte a munkát, de ehhez további dokumentumokat kért. Ezeket a dokumentumokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kellett volna bekérni, de ez már nem volt lehetséges, ugyanis közben a Fidesz újra választást nyert, Orbán Viktor pedig 2018 májusában átalakította a kormányát. Ebben az ügyben ez azért lényeges, mert az általunk megismerni kívánt RJGY határozatban szereplő minősített adatok minősítője Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (és így Czepek posztja) azonban a kormányátalakítással megszűnt.

A NAIH-nak tehát meg kellett keresnie azt is, melyik kormányszerv vette át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköreiből azokat, amik ebben az ügyben fontosak.

Ezzel is elment néhány hét, hónap.

A NAIH megkereste a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert és a Miniszterelnöki Kormányirodán belül működő hivatalát. Végül kiderült, hogy a NAIH ügyfele továbbra is Czepek Gábor, csak a kormányátalakítás óta ő már a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára volt. Czepeket ezután a NAIH ügyfélként bevonta az eljárásba.

A NAIH 2018. december 19-én kézbesített végzésében kérte Czepeket és hivatalát, hogy küldjék el a szakértő által kért további információkat.

Czepekék azonban erre a végzésre azóta sem válaszoltak. Sőt, Czepek Gábort éppen akkor, amikor a NAIH végzése megérkezett volna hozzá, áthelyezték, ő lett a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, és miniszteri biztosnak is kinevezték Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter mellé. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, Czepek posztja is megszűnt, nincs már a kormányban állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár nevű pozíció.

Mikor a NAIH már több mint fél éve hiába várta a választ Czepekéktől, 300 ezer forint bírságot szabott ki.

Jelenleg így áll az ügyünk, nem is látszik sok remény arra, hogy bármilyen előrelépés következzen, legalább is a 300 ezer forintos bírság egészen biztosan nem küldi padlóra az államháztartást, aminek ráadásul a NAIH is része, szóval csak az egyik zsebéből pakolja a pénzt a másikba az állam. Czepek pedig jó eséllyel már nincs is ott, ahová a bírságról szóló értesítés ment neki. Természetesen mi is kérdeztük a Miniszterelnöki Kormányirodát, miért nem reagálnak a NAIH megkeresésére, és természetesen mi sem kaptunk tőlük az égvilágon semmilyen választ.

Németh Lászlóné és Spéder Zoltán a takarékgálán.Fotó: kormany.hu/444.hu

Az ügyben egyébként vizsgálódhatna az Európai Bizottság is, amennyiben alapos gyanúja van arról, hogy tiltott állami támogatás húzódik a háttérben. Ehhez azonban egy érdekelt félnek bejelentést kellene tennie Brüsszelben. Érdekelt fél leginkább egy Magyarországon működő bank, azaz az FHB versenytársa lehet, a bankpiacon azonban jelenleg senki nem merné megkockáztatni ezt, az FHB ugyanis azóta átkeresztelve a Mészáros-birodalom része lett. A tőzsdén is Takarék Jelzálogbank néven szerepel, az igazgatóság elnöke Mészáros egyik legfontosabb embere, Vida József.

Évekkel ezelőtt az OTP ugyan fenyegetőzött azzal, hogy az FHB körüli zűrös ügyek miatt bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, de miután Orbánék felállították Spédert azt asztaltól, és a bankár az FHB-t is átadta, hirtelen az OTP-nek sem volt már olyan fontos a dolog, Csányi Sándor és Orbán Viktor között pedig épp szent a béke.

Spéder félreállásával már senkinek nem érdeke a kötvényügy feszegetése, ugyanis ha kiderül, hogy tényleg volt tiltott állami támogatás, akkor a bírságot már a Mészáros-körhöz tartozó új vezetésnek kellene fizetnie, éppen ezért pedig egy ezzel kapcsolatos brüsszeli bejelentés hadüzenetnek érne fel Orbánékkal szemben.

444.hu


 

h i r d e t é s