Újra vannak farkasok hazánkban, a különösen intelligens ragadozók több magyar erdőben is megjelentek, a szakember szerint újból meg kell tanulni együtt élni velük.

Zselyke, a nőstény farkas az utóbbi hetek négylábú sztárja volt az interneten, ezrek gyönyörködnek a róla készült felvételekben, megjelenése pedig újabb bizonyíték arra, hogy ismét élnek Magyarországon európai szürke farkasok. A szakértők szerint azonban ezután is nyugodt szívvel mászhatjuk meg az Északi-középhegység magaslatait, az elmúlt 200 évben Európában farkas nem támadt emberre - írja a Híradó.

Stabil populáció

2014-ben 14 farkast azonosítottak egy 13 négyzetkilométeres területen az Aggteleki-, illetve a Szlovák-karszton, az Aggteleki Nemzeti Parkban pedig, amely szervesen kapcsolódik a Szlovák-karszt területéhez, már egy stabil farkaspopuláció él. Az első bizonyított farkasfialás az országhatáron belül 2003-ban volt, akkor találták meg a kotorékot, illetve dokumentálták biztosra vehetően, hogy itt születtek a kölykök.

Az M1 Kék bolygó című magazinja a nagyragadazók szerelmese, Szabó Ádám vezetésével járta körbe a vidéket, hogy a hazai szürke farkasok nyomára bukkanjon, előtte azonban stáb felkereste a Veresegyházi Medveotthont, hogy többet tudjon meg ezekről az állatokról.

A fiatalok jönnek

Az utolsó farkast valamikor az 1870-es években irthatták ki az országban, farkasok száz évig nem is éltek itt, később pedig, amikor a ’60-as években ismét át-átjött egy, azt vagy sikeresen visszazavarták, vagy kilőtték – meséli Szilágyi István, a medveotthon állatkoordinátora.

Az elmúlt hat évben aztán ismét megindultak a Salgótarjántól északra fekvő összefüggő erdőségekből az élőhelyet kereső fiatal medvék, farkasok. Hozzánk általában a fiatal, új élőhelyet igénylő és kereső egyedek jönnek át, és mivel a déli országrészben nincsenek egybefüggő erdőségeink, nagy valószínűséggel Salgótarjántól északra maradnak majd, nem kell attól tartani, hogy Siófokra vagy Zalába leköltöznek a farkasok.

Újratanulni az együttélést

A szakember szerint újból meg kell tanulni együtt élni ezekkel az állatokkal, ezért hozták létre a Predátor programot, amelynek keretében megépült egy 1,2 hektáros terület a farkasoknak is. Az első farkasok magánkézből kerültek a parkba, mostanra húsz felnőtt állat, három kézből nevelt falka él. Az állatok készségeit felhasználják bizonyos trükkökhöz is, hogy a gyerekeket jobban motiválhassák, így jobban figyelnek is. (A kézhez szokott farkasok - köztük Brutus, Maja és Léna - mindennapjait bárki nyomon követheti a farkasokmagyarorszagon.hu oldalon is.)

Rejtőzködik

Az Aggteleki-karszton, ahol már 2003 óta él egy farkascsalád, az Aggteleki Nemzeti Park kameracsapdákkal igyekszik követni az itt megtelepedett állatokat, ami nem könnyű, mert a farkas érzékeny és rejtőzködő, nehéz lencsevégre kapni. (Az elmúlt három hétben készült 418 felvétel közül például egyetlenegy kép van farkasról, miközben a kamerák ezalatt számos más állatot - róka, szarvas - megörökítettek.)

Farkasnyomban

Ilyenkor, kora ősszel, amikor a vadgyümölcsök (som, vadkörte, szilva) érnek, akár farkasnyomokat is találhatni az erdőben, az erdei állatok ugyanis szívesen falatoznak a lepotyogott gyümölcsből, a farkasok pedig figyelik őket, és ha valamelyik elmarad a többiektől, abból zsákmány lehet – meséli már ismét Szabó Ádám.

Tévhitek

Az európai szürke farkas egyébként nemcsak ide, hanem a Bükki Nemzeti Park területére is visszatért. A közelmúltban mutatták be azokat a felvételeket, amelyeken az alfa nőstény és kicsinyei is láthatók. A felvételeken az is látszik, hogy közhiedelemmel ellentétben a farkasok nem üldözik el a területen élő egyéb állatokat, a vadászható vadfajok is (őz, szarvas, vaddisznó) használják a ragadozó útvonalát.

A "leggógyisabból" lesz a vezér

Szilágyi István szerint sok a tévhit a farkasokról, főleg, mert nem ismerjük az állatok falkán belüli viselkedését. Bár önálló éntudattal bíró lények, és közülük mindenki igyekszik érvényre jutni, mert a legintelligensebb, "leggógyisabb" farkasból lesz a vezér, az alfa - a görög ábécé szerint alfától ómegáig rangsorolják őket -, a falkaszellemnek mindenki aláveti magát. Ha a falkán belül egy nőstény párosodott, a többi álvemhesként tejet adva szoptatja az utódokat. És bár a farkastörvények szigorúak, a kölykök majdnem egyéves korukig védettséget élveznek, és mindig van egy-két nevelő farkas, amely megtanítja őket a követendő viselkedésre.

hirado.hu (Címlap: Fotó: MTI / EPA/Axel Heimken)