h i r d e t é s

Mátyás Kolozsváron: nyolc érdekesség a király születésnapjára

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Mátyás Kolozsváron: nyolc érdekesség a király születésnapjára

2020. február 23. - 15:31

 

Hunyadi Mátyás, akit az utókor az igazságos Mátyás királyként tisztel, 577 éve született Kolozsváron.

Mátyás király szobra Kolozsváron

Hunyadi Mátyás, akit az utókor az igazságos Mátyás királyként tisztel, 577 éve született Kolozsváron. A történészek szerint az a legvalószínűbb, hogy 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, születésének évfordulójára készülve gyűjtöttük össze az alábbi érdekességeket.

1. Miért született Hunyadi Mátyás Kolozsváron és nem apja birtokán, a vajdahunyadi várban?

Nagy valószínűséggel azért, mert a társadalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Hunyadi János kisebbik fia születésekor éppen átépíttette rezidenciáját, a zajos építőtelep pedig nem lett volna megfelelő a szülés előtt álló Szilágyi Erzsébetnek.


Mátyás király kolozsvári szülőháza - Fotó: visitcluj.com / maszol.ro

2. A kolozsvári "Mátyás-ház" melyik szobájában született a későbbi király?

Bár a turistakalauzokban gyakran földszinti helyiséget emlegetnek, sokkal valószínűbb, hogy Méhfi Jakab szőlősgazda, a ház tulajdonosa az emeleten szállásolta el a várandós Szilágyi Erzsébetet, a középkorban ugyanis inkább raktárnak, konyhának, üzletnek használták a földszintet.

3. Uralkodása alatt hányszor járt Mátyás király szülővárosában?

A 2018-as Mátyás király-emlékév alkalmával született egy weboldal, ahol térképen követhető nyomon, hogy a történettudomány mai állása szerint merre utazott Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix. Ezek természetesen nem az álruhás, hanem a hivatalos, dokumentumokban lejegyzett utazások. Eszerint Mátyás király az 1460-as években háromszor járt Kolozsváron.

4. Melyik kolozsvári templom építése fűződik Mátyás király nevéhez?

Bár a kész épületet már nem láthatta (1490-ben halt meg, a templom 1503-ra készült el), Mátyás király rendeletére kapták meg a ferences testvérek azt a területet, amelyen a Farkas utcai templom áll. A király az építés költségeit is támogatta, a tordai sóbánya jövedelméből.

5. Miért nem épültek reneszánsz épületek Mátyás király idejében Kolozsváron?

A város messze esett a budai királyi udvartól, az itáliai művészeknek, akikkel Mátyás körülvette magát, csak szűk körben volt hatása. Ezért lehetséges, hogy a legszebb kolozsvári reneszánsz emléknek tartott Wolphard–Kakas-ház a 16. században, Mátyás halála után öt évtizeddel nyerte el reneszánsz arculatát, Erdélyben pedig inkább a 17. században terjedt el az itáliai stílus.

6. Mit láthatunk ma Kolozsváron, amit Mátyás király is láthatott?

A Szent Mihály-templomot mindenképpen láthatta Mátyás, sőt az uralkodása idején restaurálták, miután az 1489-es tűzvész megrongálta. Emellett többek között a Szent Mihály-templommal átellenben található plébániaépület is az ő idejéből, az 1400-as évekből való, bár homlokzatát azóta átépítették. Az egyik főtérre nyíló helyiségében működő pizzázóba lépve viszont megcsodálhatunk egy korabeli kapukeretet.


Forrás: maszol.ro

7. Mikor avatták fel a Mátyás király szülőházát jelölő táblát?

A Mátyás-kultusz a király halála után hamar kialakult Kolozsváron is, elég, ha a kolozsvári bíróról szóló népmesére gondolunk. A szülőházon ma is látható díszes emléktáblát mégis viszonylag későn, 1889-ben avatták fel, miután Ferenc József császár két évvel korábbi látogatása alkalmával megjegyezte, hogy a város nem tartja túl nagy becsben a nagy király emlékét, és 400 forintot adományozott a táblaállításra. A szöveget Szabó Károly fogalmazta meg, a tervet Pákei Lajos készítette el és Zala György kivitelezte. 1996 januárjában újabb táblát helyeztek mellé, amelynek szövege Mátyás román származását hangsúlyozza.


Forrás: maszol.ro

8. Hol nyert nagydíjat a kolozsvári Mátyás-szobor?

A kolozsvári Mátyás-kultusz csúcspontja a szoborcsoport, amellyel Fadrusz János elnyerte az 1901-es párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. Az emlékmű ötlete 1882-ben merült fel először, a nagyszabású avatási ünnepségre húsz évvel később, 1902 őszén került sor. Fadrusz János alkotása a város jelképévé vált, már akkor képeslap készült róla, amikor még csak makett formájában létezett. A Mátyás-szobrot ábrázoló képeslapokról és fényképekről szóló összeállításunk itt olvasható.

maszol.ro


 

h i r d e t é s