Baranyi után Pikó lesz a következő, akit áldozatul dobnak az eszement pártharcoknak?

Mi lett a nagy fogadkozásokból?

Alig van már olyan, 2019-ben ellenzéki többséggel megalakult önkormányzat, melynek többségi vezetését ne robbantották volna szét alantas pozícióharcok kedvéért.

Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Jászberény, Szekszárd, Pécs, Eger, Tapolca, nem folytatom!

A Momentum ex-fideszes vezetőt választ. Aki egyébként a bukott Fekete-Győr protezsáltja, ne mondjam, magyar hangja.

Mert azt mégsem húzta meg a bukott férfiú, hogy a három százalékával rögtön, pro forma is visszatérjen.

Az LMP a NER-milliárdos Ungár Péterből áll.

Márki-Zay, akinek nem tűnt fel, hogy totálisan kiírta magát az ügyből, pártot alapítana, melyet a leghívebb szövetségesei se támogatnak.

Viszont a százmillióval nem hajlandó elszámolni. Helyette naponta ötször duzzogva elmondja, hogy Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány!

Az MSZP eltűnt, csak koalíció-bontó manőverekkel mutatkozik, a hátsó szobákban.

Az eddig is láthatatlan, lemondott Tóth Bertalan mellett a maradék: Kunhalmi se mutatkozik.

A DK semmi mással nincs elfoglalva, mint, hogy kiszorítson mindenki mást. Ennek érdekében nyílt csatározásokat folytat a Momentummal, a világ színe előtt, a Városháza különféle stallumainak megszerzéséért.

És, átvéve az MSZP pátyolgató szerepét, mely a körülbelül öt választópolgárt képviselő Fodor-féle Liberális Párt soros elnökeit két cikluson át (vajon kinek a felhatalmazásából?) parlamenti mandátumhoz juttatta, kicsikarja, hogy Bősz Anettből, ha már a Parlamentbe nem sikerült bejuttatni, főpolgármester-helyettest faragjanak. Jobbat nem találtak?

A Jobbik, hosszú haldoklása újabb epizódjaként seggen rúgja Jakabot.

Karácsony pedig, akinek Trianon kapcsán megint sikerült egy ócska, gyáva beszédet mondania, ül a szemétdomb tetején, és arról ábrándozik hogy Lázárral majd könnyebb dolga lesz, mint Fürjessel volt.

Ezenközben kerékpárutakat rajzolgat szakmányban, tekintet nélkül minden más kapcsolatos megfontolásra, illetve minden más megoldandó feladatra.

Ez már valami mánia lehet nála.

Az ellenzék hitelesebb képviselői kevés kivétellel (Hadházy, aki ügyes húzással kigolyózta magát a parlamenti részvételből, most könyöröghet Kövérnek, addig is tányérozik, mert fizetést nem kap,Szabó Tímea, akit most készülnek meghurcolni, és még néhányan) elhúztak/visszahúztak Strasbourgba, és, bár ott fontos dolguk van, itthon hiányoznak!

De ők, köszönik ott jól elvannak! Majd még két év múlva újra megpróbálják! Csak Ujhelyii állt elő valami kamu pártmegújító programfélével.

Kamu? Hát Strasbourgból nem megoldható!

Mindenesetre átengedték a terepet alkalmatlan, és ami még rosszabb, egyszerűen haszonleső tagtársaiknak.

Akiket semmi más nem foglakoztat, mint a zsákmányszerzés: kettő, vagy négy évre bebetonozni magukat valami jól jövedelmező önkormányzati, vagy parlamenti állásba, önkormányzattal jó üzleti kapcsolatokra szert tévő vállalkozásba, aztán utánuk az özönvíz!

A Fidesz csak röhög ezen a szánalmas homokozó-harcon.

Az embernek pedig aki rájuk szavaz, és erre biztat(ott) másokat is, ég a pofája, és okádhatnékja van! Amit eddig csak a kormánypárttal kapcsolatban érzett.

Nem látni, hogy ezek sokban különböznének a kormánypárti korifeusoktól. Csak abban, hogy még az önmenedzselésben is tehetségtelenebbek, és a túlélési ösztönük se működik?

A százforintos kérdés: hogyan akartak ezek kormányozni?

Joseph de Maistre híres bonmot-ja (minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel) nálunk kiegészíthető: a kormánynak pedig olyan ellenzéke!

Azt hiszem, ennek a dalnak itt, most van a vége!

Az utolsó kapcsolja le a villanyt!