A szóvivő a Der Spiegel című hírmagazin egy hét végi beszámolójával kapcsolatban kiemelte: az EU működéséről szóló szerződés alapján teljesen egyértelmű, hogy a március 29-re tervezett Brexit három hónapot meghaladó csúszása esetén az Egyesült Királyságban is meg kell tartani az EP-választást, különben pert indíthatnak brit választók, amiért nem élhettek választójogukkal.

Az EP-választást május 23. és 26. között rendezik az Európai Unió (EU) tagállamaiban. Az új összetételű EP július elején alakul meg, és akkor választja meg az Európai Bizottság következő elnökét.

A Der Spiegel a szombati számában idézett az EP jogi szolgálatának egyik szakvéleményéből, amely szerint "amennyiben az Egyesült Királyság az EP-választás időpontjában még tagja az EU-nak, köteles választást tartani, hogy az EP megalakulása előtt képviselőket jelöljön ki" a közösség parlamentáris testületébe.
A hírmagazin szerint az EP-ben több megoldást is mérlegre tesznek, hogy elkerülhető legyen az EP-választás a közösségből távozni készülő országban. Az egyik az, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztását július elejéről szeptemberre halasztják. 

Azt is lehetségesnek tartják, hogy az Egyesült Királyság választás nélkül jelöljön ki képviselőket meghatározott időre, vagyis a Brexitig. Arra hivatkoznak, hogy ilyesmire volt már példa, a német újraegyesítés idején a megszűnés előtt álló NDK parlamentje, a Népi Kamara 18 képviselőt delegált az EP-be megfigyelői státuszban, és az EU-hoz 1995-ben csatlakozó Ausztria ugyancsak választás nélkül kijelölt képviselőket küldött az EP-be a ciklus végéig, 1999-ig hátralévő évekre.

Azonban ez a megoldás az Egyesült Királyság esetében nem lehetséges - emelte ki az EP szóvivője a Welt am Sonntagnak, kiemelve, hogy teljes jogú tagsággal rendelkező országokban a közös szabályok alapján kell megtartani az EP-választást.

Az Egyesült Királyságnak jelenleg 72 képviselője van a 751 tagú EP-ben. 
Az EP képviselőit 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves időtartamra. (MTI)