új kormányokat választó Svédország és Olaszország mellett Belgiumban is romlott a helyzet a Liberties friss kutatása szerint. A legrosszabbnak továbbra is a magyar és a lengyel állapotokat tartják. Az Európai Bizottság által is figyelt vizsgálat készítői így azt javasolják, hogy Brüsszel helyezzen még erősebb nyomást a magyar kormányra. - írja a Portfolio

Idén negyedik alkalommal készítette el jogállamisági jelentését az uniós országok demokratikus intézményrendszereinek állapotáról az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties). A szervezet által készített elemzés az Európai Bizottság jogállamiságra vonatkozó éves vizsgálatának "árnyékjelentése", amelynek célja, hogy a Bizottság számára megbízható információkat, amelyeket éves ellenőrzése során felhasználhat, emellett pedig független elemzést nyújt a jogállamiság helyzetéről, amelynek elkészítésében összesen 45 civil szervezet vett részt. Vizsgálták az igazságszolgáltatási rendszerek működését, a korrupcióellenes szabályozásokat, a médiaszabadságot, a pluralizmust és az újságírók biztonságát, a fékek és ellensúlyok, a polgári tér és az emberi jogi jogvédők, valamint a jogállamiságot érintő rendszerszintű emberi jogi hiányosságok széles körét.

A Liberties jelentése a sokféle vizsgálati szempont miatt sokkal szigorúbb megállapításokat tartalmaz az Európai Unió jogállamisági helyzetéről a legtöbb ország esetében, mint a Bizottság által kiadott dokumentumok. Viszont Brüsszel aktívan használja az árnyékjelentést is, ha felülvizsgálja egyes államok demokratikus rendszereinek működését.

Az egész EU-ban gondok vannak

A jelentés legaggasztóbb megállapítása, hogy uniós szinten romlott a jogállamisági helyzet. 2022-ben számos uniós országban a polgárok számára egyre nehezebbé vált, hogy beleszólhassanak a demokratikus folyamatokba és döntéshozatali eljárásokba.

Néha úgy tűnik, hogy ez szándékos törekvés arra, hogy a polgárokat kizárják a demokráciáikból. Vagy úgy, hogy gyengítik a demokrácia működését biztosító szabályokat és szervezeteket, vagy úgy, hogy nem hajlandók kijavítani a kormányok által a múltban létrehozott gyengeségeket

- szól az egyik megállapítás.

"Általánosságban elmondható, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az uniós országok kevés erőfeszítést tettek olyan problémák megoldására, amelyeket már korábbi jelentésekben is dokumentáltak. A legtöbbjük hagyta, hogy a meglévő hiányosságokat ne orvosolják, vagy tovább rontottak a helyzeten" - állapította meg a Liberties.

A szervezet kiemeli, hogy még túl korai lenne határozott megállapításokat tenni, de az Olaszországban és Svédországban 2022-ben megalakult új kormányok első intézkedései arra a veszélyre utalnak, hogy ha a fékek és ellensúlyok nem maradnak erősek, a kormánykoalíciók a tekintélyelvűség felé fordulhatnak. "Például máris láthattuk, hogy mindkét új kormány részéről erőteljesen megnőtt a nem kormányzati szervezetek és a média elleni retorikai támadások száma. Ezzel szemben a szlovéniai fejlemények a szélsőjobboldali kormány leváltása óta azt mutatják, hogy az országok képesek rehabilitálni demokráciájukat" - hoznak néhány példát.

Főként a médiapiac szintjén állapítottak meg súlyos problémákat uniós szinten. Mint írják, Lengyelország és Magyarország kormánya továbbra is propaganda terjesztésére használta a közszolgálati műsorszolgáltatókat álláspontjuk szerint. Addig Szlovákiában és Svédországban pedig azt tartják problémásnak, hogy a közmédia kormánytól való függetlensége sérült.

"Sok országban továbbra is kisszámú tulajdonos birtokolja a legtöbb magánmédiumot, ami lehetővé teszi számukra, hogy befolyásolják, mit hall a nyilvánosság, például Olaszországban, Hollandiában, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban és Szlovéniában" - szól az összegzés.

De a tüntetések és általános sztrájkjogoknál is az egész EU-ban veszélyes folyamatok indultak: Több ország is élt a tiltakozáshoz való jog korlátozására vonatkozó hatáskörével, különösen az éghajlatváltozás elleni fellépést követelőkkel szemben. Például Belgiumban és Észtországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban is bevetették a rendvédelmi erőket. Egyes esetekben a hatóságok a világjárvány kezelésére létrehozott és még mindig érvényben lévő hatáskörök alapján jártak el, miközben a pandémiás veszély már jelentősen enyhült a korábbi évekhez képest.

Magyarország a szégyenpadban

Az előző évekhez hasonlóan azonban általánosan Magyarországban és Lengyelországban látják a legaggasztóbbnak a jogállamisági helyzetet.

Bár az EU példátlan lépésként beindította az újonnan létrehozott feltételességi mechanizmusát, hogy visszatartsa a pénzeszközöket Magyarországtól, ez még nem eredményezett valódi javulást

- állapították meg.

Hasonlóképpen, a Lengyelországgal az EU helyreállítási alapjainak felszabadításáért cserébe tárgyalt reformok is csak szerény javulást eredményeztek csak, amelyek nem teremtik meg a bírói szabadságot, továbbra is erős a politikai szereplők ellenőrzése az igazságszolgáltatás fellett.

"Ezek a kormányok továbbra is egy sor olyan intézkedést hajtanak végre, amelyek célja a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése és a jövőbeli választások elvesztésének nagy megnehezítése" - írják a magyar-lengyel vezetésekről.

Az igazságszolgáltatás esetében több más országban is problémákat azonosítottak: Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Spanyolországban azt tapasztaltuk, hogy a politikusok beleszóltak a bírák kiválasztásába, előléptetésébe és fegyelmi ügyeibe. Azt is megállapították, hogy Belgium, Horvátország, Észtország, Franciaország, Németország, Franciaország, Olaszország, Írország és Lengyelország kormányai megfosztották bírósági rendszereiket az ügyek ésszerű időn belüli elbírálásához szükséges erőforrásoktól.

A Magyarországról részletes elemzésükben - amelyben a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet -megállapításait is felhasználták, arra jutottak, hogy a bírák esetében a politikai nyomás, valamint az igazságügyi vezetők korrupciójáról és hatalommal való visszaélésről szóló jelentések 2022-ben az igazságszolgáltatási rendszer romlásához vezettek.

"Az Európai Bizottság igazságszolgáltatásra vonatkozó ajánlásai teljesen ellentétesek azzal, ami 2022-ben ténylegesen történt. Ez igaz mind az Országos Bírói Tanács szerepének erősségére, mind a Kúria, a Legfelsőbb Bíróság kinevezési és egyéb igazgatási jogköreinek gyakorlására. Bár fontos változások történtek a korrupcióellenes keretrendszerben, nem történt reform a lobbizás tekintetében" - állapították meg.

Azt ugyan pozitív fejleménynek, hogy az Orbán Viktor hatalomra kerülése óta eltelt időbe soha nem fogadtak el még ennyi antikorrupciós intézkedést, mint most, de kétségesnek tartják, hogy ezek érdemi és rendszerszintű változást tudnak hozni.

"Magyarországnak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie a médiaszabadság és -pluralizmus, valamint az információszabadság területén. Bár elfogadtak egy törvényt az információhoz való hozzáférés megkönnyítésére, más törvények aláássák ezt. A média helyzete pedig nagyrészt változatlanul propagandisztikus jellegű; az orosz propagandanarratíva térhódítása ezt még nyilvánvalóbbá tette" - írja a jelentés.

Továbbá a szerzők úgy látják, hogy az állandó különleges jogrend (amelyet a járványügyi, háborús és energetikai veszélyhelyzetek indokolnak) lehetővé teszi a kormány számára, hogy figyelmen kívül hagyja az állampolgárok alapvető jogait. Az alapvető jogok védelmének legfontosabb intézményét, az ombudsmant a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége leminősítette, elsősorban inaktivitása miatt.

Több intézkedést javasolnak Magyarországon:

• Olyan szabályozásra van szükség, amely biztosítja, hogy a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetői és bírói posztjait rendszeres és tisztességes pályázati eljáráson válasszák ki.
• A kormánynak meg kell erősítenie az igazságügyi önkormányzatiságot az Országos Bírói Tanácsot a hatáskörének bővítésével, hogy ellensúlyozza az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyást.
• Az igazságügyi vezetők korrupciójával kapcsolatos vizsgálatokat lezáró jelentéseket az igazságügyi szerveknek nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy helyreálljon a bíróságok munkájába vetett bizalom.
• A Parlamentnek vissza kell állítania a médiahatóság függetlenségét a törvény módosításával és egy új médiahatóság létrehozásával a jelenlegi helyett, hogy az betölthesse alkotmányos feladatát, azaz lehetővé tegye a pluralista médiarendszer és az alapvető jogok érvényesülését. Valamint egy pluralistább médiapiaci rendszer megteremtését javasolják, amelyben fontos lenne egy független médiahatóság.
• Javasolják azt is, hogy a kormány hagyjon fel a különleges jogrend folyamatos megújításával, továbbá az az által biztosított jogalkotási hatáskörrel való visszaéléssel.

Uniós reformokat sürgetnek

• Viszont nem is csak Magyarország számára tesznek javaslatokat a helyzet rendezésére, hanem az Európai Bizottságnak is. Az uniós szintű romló jogállamisági helyzet kapcsán számos intézkedést várnának el Brüsszeltől:
• Javítsa a jogállamiságról szóló jelentéstétel módját azáltal, hogy a jelentés hatályát kiterjeszti a jog uralmát befolyásoló vagy annak állapotát jelző kontextuális tényezőkre, például a rendszerszintű emberi jogi problémák meglétére is.
• Javítsa az előrehaladás vagy visszalépés nyomon követésének módját azáltal, hogy a Bizottság éves jelentését az intézmények és a nemzeti kormányok közötti strukturált párbeszéd alapjául használja, amelyhez a nemzeti parlamentek és a civil társadalom is hozzájárulhat.
• Használja fel az összes rendelkezésre álló hatáskört a kormányok támogatására vagy nyomásgyakorlásra a jogállamisági normák előmozdítása és érvényesítése érdekében, beleértve a kormánynak a feltételességi mechanizmus keretében nyújtott pénzeszközök felfüggesztését, az újságírás és a civil társadalom támogatására nyújtott finanszírozást, a jogsértési eljárásokat, a 7. cikk szerinti eljárást és az iránymutatás kiadását.
• Biztosítani kell, hogy a jogállamiságra hatással lévő kezdeményezéseket - például az igazságszolgáltatás digitalizációjára, a dezinformációra, a médiaszabadságra és transzparencia szabályokra vonatkozó javaslatokat - a jogállamiság teljes körű előmozdítására használják fel.
• Foglalkozzon az EU legitimitását és hitelességét érintő főbb kihívásokkal, mint például a Qatargate-botrány.

A magyar szempontból legérdekesebb lépés az, hogy azt is javasolják, hogy a kondicionalitási eljárás részeként a Magyarország és Lengyelország számára felfüggesztett pénzeszközök összegét emeljék meg, hogy a valódi reformokat kikényszerítsék.

Mint ismert, Magyarország esetében az Európai Bizottság javaslatára a tagállamokat tömörítő Európai Tanács a kohéziós támogatások három operatív programjának 55 százalékát függesztették fel, ami mintegy 2600 milliárd forintot jelent. Brüsszel viszont a horizontális feljogosító tételek esetében is elvárja az igazságügyi reformokat, így felfüggesztették 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási tétel kifizetését.

Cserében a Bizottság több olyan reformot is elvár a kormánytól, amelyet jelentésében a Liberties is megállapít: így például az Országos Bírói Tanács jogköreinek bővítését, vagy a bírói kinevezések rendszerének átalakítását. Az ezzel kapcsolatban bemutatott magyar reformtervezettel viszont elégedetlen az Európai Bizottság, így mivel közel van a márciusi határidő, ha megállapodás is születik, az első utalások legkorábban a nyáron, a második félévben várhatók.